Pálma fajták választéka

Hazánkban Ipolytarnócon egy miocén korú lábnyomos homokkő őrizte meg felbukkanásuk emlékét. A pálmák fajai a trópusi, szubtrópusi éghajlati körülményeket kedvelik. Természetes előfordulási helyeik a Csendes-óceán térségei, és Kelet-Ázsia vidékei. Az esőerdők elmaradhatatlan növényei. Kontinensünkön két faja honos: a lószőrpálma, és a törpepálma. A pálmák évelő, rendszerint el nem ágazó, nagytermetű, egyenletesen vastag szárú fák, melyek pálmatörzse az úgynevezett elfásodó levélhüvelyekből alakul ki.

Milyen növény a pálma? 

Döbbenetes adat, de egyes fajok, természetes élőhelyükön – mondjuk az esőerdő szívében – akár 40-50 méter magasra is megnőhetnek. A leveleik mérete is jelentős, nem véletlenül tekintenek úgy rájuk, mint a legnagyobb levelű növényekre, talán csak a Csendes-óceánban élő óriás tengeri hínárnak van nagyobb levele, de utóbbi nem virágos növény, így a pálmák maradnak ebben is az abszolút nyertesek. Fajaik többsége nem fagytűrő. Érdekesség, hogy bizonyos típusai a Himalája 2400 méteres magasságába is felkapaszkodtak, s nyilván ezek a fajok kiválóan alkalmazkodtak a zord körülményekhez, így tökéletesen bírják a havat, jeget, s a didergető mínuszokat. Sokszínűségük tehát jól látható, s hála a pálmák változatosságának ma már otthonába is becsempészheti ezeket a különleges növényeket.

Hogyan gondozzuk a pálmákat?

A szobapálmák nevelésük során sok gondoskodást nem igényelnek, azonban pár alapvető szabályt nem árt betartanunk annak érdekében, hogy megfelelően fejlődjenek és jól érezzék magukat ilyen körülmények között nevelve is.

A pálmáknak friss, enyhén nedves közeg a legmegfelelőbb, melynek kémhatása semleges. Fajai általában a mészre nem érzékenyek, valamint közepes tápanyagigényűnek mondhatók. Talajtípus szempontjából a kissé kavicsos és agyagos is megfelel nekik,, a lényeg az, hogy humuszban gazdag legyen.

Milyen a pálmafák tápanyagigénye?

A különböző pálmafajok tápanyagigénye nagyon eltérő. A vegetációs időszakban hetente, vagy kéthetente folyékony pálma- vagy levéldísznövényeknek szánt tápoldattal lássuk el, melyet az öntözővízzel együtt juttatunk ki.

Megnézem a levéldísznövények teljes kínálatát ►►►

Hogyan öntözzük és párásítsunk a pálmák számára?

Számos trópusi pálmafaj számára elengedhetetlen a jó vízellátás és mellette az optimális páratartalom kialakítása. Ez különösen fontos szobában nevelése esetében is, főként télen a fűtés révén kialakult száraz levegő miatt. A párásítás a növény vizes kavicságyra való elhelyezéssel, vagy a radiátorokra tett vizes edényekkel is lehetséges. 

Milyen a pálmák hőigénye?

A pálmák kedvelik a szobában uralkodó környezeti körülményeket. Hőmérséklet szempontjából az ideális számukra 16 és 22°C között van.

Milyen a pálmák fényigénye?

A pálmák általában nagy fényigénnyel rendelkeznek, viszont a tűző napot nem kedvelik. A szoba egy világos részére helyezzük, ahol egész nap elegendő napfényt kap, de mégsem éri tűző napsütés.

Hogyan szaporítsuk a pálmákat?

A pálmafajok szaporítása magjaikkal lehetséges, ez viszont egy nagyon hosszadalmas folyamat. A szobanövényként tartott pálmafajok virágzása csak ritkán megy végbe, mely által magjai sem képződnek, amelyeket el tudnánk vetni. A magok egyébként csak rövid ideig csíraképesek, ezáltal rövid időn belül gondoskodnunk is kellene azok elvetéséről. E problémák miatt, még a nagykereskedelem is külföldről vásárolja a pálmafák megjait, melyeket megfelelő előkészítés által lehet csak csíráztatni. A hosszadalmas és munkaigényes csíráztatás kiküszöbölése érdekében számos dísznövénytermesztő már nem is a magvakat, hanem inkább a kész csíranövényeket importálja a különböző trópusi országokból.

Fagytűrőek-e a pálmák? 

A trópusi pálmafajok többségét általában egész évben szobai körülmények között nevelik. Télen nem árt azonban kissé hűvösebben tartani egyedeiket, valamint kevesebbet öntözni és tápanyag utánpótlását is szüneteltetni. A szubtrópusi fajok bent is telelnek, kissé hűvösebb és világos helyen. A pálmafák szabadban való áttelelése azonban csak pár faj esetében lehetséges. A melegkedvelő pálmák alól kivételt képez pl. a kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei), a japán kenderpálma (Trachycarpus wagnerianus) és a tűpálma (Rhapidophyllum hystrix), melyek megfelelő téli védelem mellett hazánkban akár a szabadban is áttelelhethetők.

Milyen jellemző pálma betegségek vannak?

Milyen kártevői lehetnek a pálmáknak?

A pálmafákon gombás betegségek csak ritkán fordulnak elő. A kártevők közül azonban a pajzstetvek, takácsatkák és az üvegházi molytetű megjelenése problémát okozhat egyedeiken. Ezek károsítására általában a nem megfelelő tartási körülmények következtében számíthatunk főként a téli időszakban. A takácsatkák nem kedvelik a levegő magas páratartalmát, azok felszaporodására száraz levegő esetében számíthatunk, így a megfelelő páratartalom biztosításával már sokat tehetünk ellenük. Az üvegházi molytetű, valamint a pajzstetvek ellen a növények lemosásával vagy leveleinek letörlésével, esetleg a növények jól átszellőző helyiségben történő permetezésével is védekezhetünk.

Miért sárgul a pálma levele?

A növény leveleinek sárgulása, majd ebből következő száradása egyrészt kártevők jelenlétére is visszavezethető, de a nem megfelelő tartási körülmények jeleként is megmutatkozhat. A túlöntözés első tünetei közé a levelek barnulása és lankadása tartozik, mivel gyökerei rothadásnak indulnak. A pálmafák levelén a csúcsi rész sárgulását és száradását a rossz tartási körülmények váltják ki. A növény számára nem elegendő vízmennyiség, valamint az alacsony páratartalom egyaránt okozhatja e tüneteket.

Melyek a legnépszerűbb pálma fajták? 

A nagyszámú pálmafajból néhány olyan példát mutatok be, amelyek cserepes szobanövényként való nevelésre alkalmasak. Az aranypálma (Dypsis lutescens) finom, lazán felálló, tollas leveleivel az egyik legfiligránabb beltéri pálma, mely ezáltal kifejezetten elegáns megjelenést mutat. A kentia pálmához (Howea forsteriana) és a gyompálmához (Chamaedorea elegans) hasonlóan könnyen kezelhető, ezért gyakran díszíti az irodákat, fürdőszobákat és üzleteket. Hasonló kinézete van a bételpálma (Areca catechu) fiatalkori alakjának egyaránt. A lószőrpálma (Chamaerops humilis) kisebb növekedésű és általában két méteres magasság alatt marad cserépben nevelve. A kereklevelű legyezőpálma (Livistona rotundifolia) vagy a kaliforniai washingtoni pálma (Washingtonia filifera) kör alakú szárnyas leveleivel vonzza magára a figyelmet. E fajok főként kisebb méretű cserepes növényként népszerűek, de megfelelő körülmények között akár több méter magasra is megnőhetnek.

Érdekesség: pálma-e a cikász pálma?

Annak ellenére, hogy a pálmák családja meglehetősen sok fajt foglal magában, valójában nem minden pálmafa, amit pálmafának neveznek, vagy annak néz ki pl. a yucca pálma (Yucca elephantipes) például nem rokon a pálmafával, hanem a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozik. A cikászok (Cycas revoluta) is nagyon hasonlítanak a pálmafákra és hozzájuk hasonlóan magvakkal is szaporodnak, azonban e faj sem sorolható a valódi pálmák közé, hiszen minden más jellemzőjükben a páfrányokhoz hasonlítanak.