Boróka - Juniperus választék

A közönséges boróka (Juniperus communis) is egy igen alak gazdag faj, elterjedési helyétől függően földre terülő, bokorszerű, de akár fatermettel is rendelkezhet. Hazája az egész északi félgömb legkülönbözőbb ökológiájú vidékei, a kontinentális síkságoktól a magas hegységekig. 

Hazánkban is őshonosnak számít, nálunk többnyire sziklás-köves, füves területeken és futóhomokon, száraz ökológiában fordul elő, mint pionír növény, de nyílt bokros társulásokban az ország csapadékos részein is találkozhatunk vele. Akár talajtakaróként, akár faként, számtalan fajával és fajtájával a boróka sokoldalú díszfa a kertben, hiszen minden kertméretnek és ízlésnek megfelelően meg lehet találni optimális változatát. Főként a lassú növekedésű borókafajták ideálisak házikerti körülmények közé, de a karcsú növekedésűek kis előkertekben és sziklákon, valamint sírhelyeken is elférnek.

Milyen típusú növény a boróka?

A boróka egy lassú növekedésű növényfaj, mely fajtájától függően örökzöld kúszócserjeként vagy faként is nőhet. 

Megnézem az örökzöld növények választékát ►►►

Hajtásai háromélűek, amit szorosan illeszkedő kis levelek borítanak. Ezek tű alakúak, rendkívül hegyesek, hármasával vagy négyesével helyezkednek el, örvöket alkotnak, kinézetük pedig zöld csillagra hasonlít. Bogyószerű apró termései valójában tobozok, leglátványosabban éretlenül, zöld színűen mutatnak. A megtermékenyítés után a nőivarú virágkúp összeolvadt magjából és fedőpikkelyéből alakulnak ki a maghüvelyek. A boróka kétlaki növényfaj, tehát ha gyümölcsöt szeretnénk róla szüretelni, egy hím és legalább egy nőstény egyedet kell ültetni. Szinte minden borókafaj termése és tűlevele mérgező, ez alól csak a közönséges boróka sötétkék bogyói jelentenek kivételt. Bogyóit szárítva, valamint frissen is fogyaszthatjuk fűszerként, gyógyhatása miatt is értékes.

Milyen boróka fajták vannak? 

Nézzük, hogy milyen boróka fajtákat ismerünk.

Közönséges boróka

A közönséges boróka (Juniperus communis) általában 5 méter magasra megnövő cserje, melynek nőivarú egyedei rendszerint elfekvők, még hím példányai főként oszlopos megjelenésűek. Hajtásai fölfelé törők vagy bókolók, a fiatal hajtások bronzos színezetűek. 

Vadon élő boróka

A boróka vadon élő formáját ritkán ültetik házikertbe, tömörebb növekedése miatt leginkább a termesztett formák iránt nagyobb a kereslet. 

Kínai boróka

A kínai boróka (Juniperus chinensis) is ilyen, mely bokor habitusra megnövő, kúp alakú koronát nevel. Hajtásai feltörők, de lecsüngőek is lehetnek. Az alsó ágakon és fiatal hajtásaikon tűlevelek megjelenése jellemző, még egyéb részein pikkelylevelek képződnek. 

Kúszó boróka

A kúszó boróka (Juniperus procumbens) alacsony növésű, hajtásai kb. 50–60 cm-re felállók. Általában fiatal példányain a hajtások ár alakúak, tűlevelei pedig hegyesek, kékeszöldek. A nehézszagú boróka (Juniperus sabina) szélesen elterülő, alacsony növésű kúszócserje, néha kisebb méretű fa (1-4 méter). Lándzsa alakú, tűszerű levelei megdörzsölve nehéz, aromás szagot árasztanak

Hogyan gondozzuk a boróka növényt?

A boróka hőigénye

A borókafélék jól megélnek hazánk klímáján, jól tűrik a meleg, valamint a hideg időjárást, azok szélsőséges változásait egyaránt.

A boróka vízigénye

Természetes élőhelyei alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy mind a száraz, mind pedig a nedves talaj megfelel számára.

A boróka fényigénye

A boróka legjobban a napos, de félárnyékos helyeken is jól érzi magát. Nagyobb fák árnyékban azonban csak szenved, ilyen helyen tartva hajtásai felkopaszodhatnak.

Milyen földet szeret a növény

A laza és kötött, valamint a meszes és a savanyú talajokon egyaránt megél. Tápanyagtartalomból a közepes felel meg neki, de minden év tavaszán ajánlatos tartós műtrágyával való ellátása.

Hogyan lehet a borókát szaporítani?

A fajtákat faiskolákban oltással szaporítják. A magokkal történő szaporítása általában nem mondható sikeresnek. Szaporításának legjobb módja ezáltal hajtásainak nyári dugványozása, különösen a kúszó formák esetében alkalmazható könnyedén ez a módszer. Ehhez még nem fásodott, 20 centiméteres hosszúságú hajtásvégeket vágjunk le, majd alsó részéről a kérget kb. 5 cm hosszúságban vágjuk le. Ezeket a dugványokat tőzeg és humusz 1:1 arányú keverékéből készített közegbe dugjuk be, majd öntözzük rendszeresen.

Mikor terem a boróka?

Az első virágok megjelenéséig akár hét év is eltelheti, ezért terméseinek szüretéig türelmesen kell várni. A megtermékenyítés után szintén várni szükséges, ugyanis terméseinek érése ezután további két évig tart.

Mit kell tudni a boróka bogyóról? 

A boróka álterméseit összezúzva, azok magas cukortartalmuknál fogva erjeszthetők, az erjesztés után a képződött szesz és a benne oldódó illóolaj lepárolható. A boróka kátránya szeszes oldatban, kenőcsben gyógyszertári készítmények előállítására alkalmas, amelyeket különböző bőrgyógyászati megbetegedésekben írnak fel, valamint gyógyszappanok készítésére egyaránt alkalmas.

Valóban gyógyhatású növény a boróka? 

Igen, melyet a Magyar Gyógyszerkönyvben is feltüntetnek. A boróka tobozbogyója a Juniperi galbulus néven szerepel benne, de egyéb neve még a Juniperi fructus is. Vizelethajtó, enyhe görcsoldó, valamint baktériumok fejlődését gátló hatású, illetve serkenti az emésztőnedvek elválasztását is.

Hogyan zajlik a boróka metszése?

A boróka egyedei jól tűrik a metszést egész évben. Lassú növekedése miatt metszése egyébként nem szükséges, de a betegség tüneteit mutató, sérült részek eltávolítása nem okoz neki problémát. Sövényként nevelt formáinál akár 2-3 alkalommal metszhetjük évente. Szúrós levelei miatt vágáskor érdemes hosszú ruhát és kesztyűt viselni!

Hogyan zajlik a növény ültetése?

Az optimális időszak az örökzöld tűlevelűek ültetésére kora ősszel van, melyet november közepéig még viszonylag nagy biztonsággal megtehetünk. Ekkor még a talaj hőmérséklete megfelel annak, hogy a frissen ültetett cserjék könnyen, még az adott évben begyökeresedjenek. Ez azért fontos, mert az örökzöldek télen is párologtatnak vizet és csak egy jól fejlett gyökérrendszer képes ellátni a szükséges vízmennyiséggel a növémyt. A növekedési formától függően a boróka ültetésének helyigénye eltérő. Ha a borókát szeretnénk sövényként ültetni, akkor a növények között legalább 70 centiméteres távolságot kell tartani.

Mik a jellemző betegségei a növénynek? Hogyan lehet ezek ellen védekezni?

Körterozsda

A boróka a körterozsda fő gazdanövényének számít, melynek tünetei a vesszőin jelentkeznek, azok orsószerű megvastagodását okozva. A borókán eredményesen e kórokozóval szemben permetezéssel nem lehet fellépni, ezáltal elsősorban a körtén kell megfelelő módon ellene védekezni. Esős ​​időszakokban, tavasszal, a szél segítségével jut el a körtefához a kórokozó, melyeken a virágzás időszakától a leveleken színén apró narancsvörös foltok, a levelek alsó oldalán pedig szemölcsszerű kinövések megjelenésére lehet számítani. A fertőzés megelőzése érdekében a kétféle növényt egymástól lehetőleg távol termesszük.

Borókaszú

A borókaszú a fás részekben készített járataival a bokrok részleges vagy akár teljes elhalását okozhatják. Leginkább a helyes fajtaválasztást lehet javasolni, valamint azt, hogy jó körülményeket, ezáltal megfelelő kondíciót biztosítsunk a díszfáinknak. A borókaszú a telelő járat készítéséhez egészséges fákat is megtámad ugyan, de anyajáratait, amelyekkel tönkre is teheti a fáinkat, szinte kizárólag csak legyengült, beteg, már kissé elszáradt példányok törzsébe vájja.

Boróka-tarkadíszbogár lárva

A  boróka-tarkadíszbogár lárvája szintén a kéreg alatt kezd el rágni, majd behatol a fás részig is, ahol a növény szállítónyalábjait károsítja, melynek következtében a növény pusztulását a víz és tápanyag hiány okozza. A legfontosabb, ebben az esetben is, hogy jó kondícióban tartsuk növényeinket. 

Pajzstetű

A boróka pajzstetű jelenlétéről az apró, fehér színű rovarok árulkodnak a leveleken. A szívogatásuk hatására a növények gyengülése, növekedésének leállása, súlyos esetben pusztulása követi. Védekezni felszívódó rovarölő szerrel könnyedén lehetséges.