Som-félék, Cornus választéka

A különböző fajok eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, viszont közös jellemzőjük, hogy gyönyörű virágaikkal, dekoratív gyümölcseikkel és élénk őszi lombszíneikkel tűnnek ki kertünk növényei közül.  Emellett egyes típusok esetében a tél folyamán színes vesszői is meglehetősen mutatósak, ennek köszönhetően a legjelentősebb fák, valamint cserjék közé tartoznak a kerttervezés folyamatában. 

A somok minden típusú kertbe jól beilleszthetők, akár szoliterként vagy csoportban ültetve, de sövényként is nevelhetők. Gyönyörű látványuk mellett gondozásuk sem igényel különösebb odafigyelést, ezért mindenki kertjébe ajánlhatók ültetésre.

Megnézem a kerti növények kínálatát ►►►

Milyen típusú növények a somok?

A somok általában közepes méretű cserjék vagy kisebb méretű fák, de vannak talajtakaró, alig néhány centiméter magasra megnövő lágyszárú faja is. Örökzöld változatai is léteznek, azonban legtöbb fajuk többnyire lombhullató, melyek őszi lombszíne fajtól függően az élénksárgától egészen az intenzív vörösig terjedhet. Vannak fajok, melyek gyönyörű virágainak köszönhetően tartoznak a legmutatósabb virágzó cserjék közé. 

A virágok színe lehet fehér, sárga, de vannak rózsaszínes és lilás virágú fajták is, mely virágok virágzatba tömörülve nyújtanak nagyszerű látvány. Csonthéjas terméseiknek színe és formája is változó megjelenésű, egyes fajok esetében ehető. Néhány típusa kimondottan kiváló díszítőértékű még a tél folyamán is, hiszen színes vesszőkkel rendelkeznek, melyek lehetnek fehérek, sárgák, vagy akár intenzív vörösek is.

Milyen som fajok és fajták vannak?

Húsos som (Cornus mas)

A húsos som egy lombhullató, 3-6 méter magasra megnövő kisebb fa vagy cserje, melynek hajtásai kezdetben szőrösek, később pedig kopaszak. Levelei ép szélűek, keresztben átellenesen állnak, tojásdad alakúak. Virágaik sárga színűek, korán, lombfakadás előtt már akár februárban nyílhatnak. Termései többnyire pirosas színűek, ehetőek, gyógynövényként hasznosíthatóak. Számos változata ismert, melyek között a levelek alakjában, nagyságában, színében, a termések alakjában, színében és méretében, valamint a növény növekedési erélyében van eltérés.

Fehér som (Cornus alba)

A fehér som egy terebélyes lombhullató cserje, mely kb. 2-3 méter magasra nő meg. Ősszel, a lombhullás előtti időszakban piros leveleivel díszít, még a tél folyamán pedig piros vesszőivel tűnik fel a kertekben. Kékes- vagy fehéres-zöld fonákú levelei és ernyőszerű, fehér virágzatai a többi fajnál általában egy vagy két héttel később nyílnak, ebből fejlődő termései pedig fehérek vagy kékes-fehérek. Fajtája a ’Spaethii’, vagyis a tarkalevelű sárga som, mely névből már következtethetünk arra, hogy ez egy tarka levelű változat, melynek levelei kihajtáskor bronzos jellegűek, később sárgán szegélyezettek, illetve foltosak. A tarkalevelű som ’Sibirica variegata’ fajta pedig díszes levelein kívül vesszői fénylő korallpiros színével is díszít.

Csillagsom (Cornus kousa)

A csillagsom széles koronát nevelő cserjéi, vagy kisebb méretű fái kb. 3-6 méteres magasságra nőnek meg. Matt hatású zöld levelei őszre skarlátvörösre színeződnek. Kicsi, zöldes-fehér vagy sárgás virágai fejecskékben, májusban nyílnak. A gömbölyded virágzatot kihegyezett csúcsú fehér fellevél övezi. Termése skarlátvörös, tojás alakú.

Veresgyűrűsom (Cornus sanguinea)

A veresgyűrű som egy terjedő tövű, 3–4 méter magasra megnövő cserje, melynek vesszői barnás-zöldek, a napos oldalon enyhén pirosas árnyalatúak. Levelei a húsos somhoz hasonlítanak, de fonáki oldalukon az érzugokban a szőrcsomók hiányoznak. Fehér virágai lapos álernyőkben május–júniusban nyílnak, termései aprók, feketék.

Hova ültessük a somot?

A somok kedvelik a meszes és laza szerkezetű talajt, valamint a napos fekvést, mely elengedhetetlen termései képződéséhez. A virágaival díszítő somfák legszebben szoliterként mutatnak, szétterülő koronájukkal és gyakran vízszintesen kiálló oldalágaikkal. A kisvirágú fajták főképp tömegcserjéknek való ültetésre alkalmasak. A legtöbb fajuk más növényekkel csoportokba történő ültetésre is ajánlható, hiszen jól illeszkednek a japánkertbe és népszerűek a rododendronok kísérőjeként egyaránt. Emellett szinte az összes fajuk elég erős növekedésű ahhoz is, hogy szabadon növekvő sövényt alakítsunk ki belőlük.

Hogyan lehet a somoféléket szaporítani?

A somfélék alapfajait magvetéssel szaporítják, rétegezés után tavasszal, hiszen egyes esetekben magvaik akár egy-két évig is képesek csírázás nélkül úgymond ”elfeküdni”. A fajtákat lehetséges szaporítani zölddugványozással egyaránt, de a Cornus alba pl. fásdugványozással is szaporítható. Erős sarjadzási hajlamának köszönhetően a húsos som sarjaival, valamint tőosztással is szaporítható. További szaporítási mód a húsos som esetében még a nyár elején és közepén megszedett zölddugványozás is. A legtöbb faj, illetve fajta esetében a legelterjedtebb szaporítási módja azonban a faiskolában az oltás.

Milyen a húsos som gyümölcse?

A húsos som termései többnyire piros színűek és megnyúlt tojásdad alakúak, melyben két, hosszúkás kőmag található. Vannak azonban körte alakú és sárga színű gyümölcsöt termő változatai is, ezekkel termesztésben nem, inkább házikertekben és udvarokban találkozhatunk. Gyümölcse savanykás-édes és fanyar ízű, mely kb. 1-2 gramm tömegű, de vannak nagyobb gyümölcsű változatai is, melyek akár a 2-4 grammot is elérhetik. Termései frissen vagy főzve fogyaszthatók, megszárítva pedig tárolhatók, hiszen éretten nem, csak feldolgozva lehetséges tárolásuk. Értékesnek mondhatók gyümölcsei, hiszen gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatással, valamint vércukor- és vérzsír csökkentő hatással is rendelkeznek. 

Mikor terem a húsos som?

A magoncokból nevelt húsos som viszonylag későn fordul termőre, csak 6-8 év után adnak jelentős mennyiségű termést. Az oltványok már a második évben megkezdik virágzásukat, de nagyobb mennyiségű termés ebben az esetben is csak 5-6 év letelte után várható.

Mikor érik a húsos som?

A vadon termő húsos som, valamint fajtái általában augusztus közepétől október elejéig érnek. Az elhúzódó érés miatt a terméseket többször, vagyis több menetben szükséges betakarítani.

Mikor virágoznak a somfélék?

A somokat kora tavaszi virágzás jellemzi, így a tavasz kezdetén ez az első olyan növény, melyet a mézelő rovarok szívesen látogatnak, hiszen kétivarú virágait a rovarok porozzák.

Hogyan zajlik a somok metszése?

A legtöbb virágaival díszítő somot egyáltalán nem szükséges metszeni, hiszen ezek természetüknél fogva gyönyörű koronát alkotnak. Az erős növekedésű fajokat és fajtákat azonban érdemes lehet metszeni. Ez azt jelenti, hogy az idősebb gallyakat ritkítjuk tavasszal még virágzás előtt vagy augusztusban. Az erős metszés sem okoz egyedeinek nagy problémát, hiszen ennek hatására sok új hajtás megjelenésére ösztönzi cserjéiket.

Milyen tápanyagigénye van a somoknak?

A somok szeretik a tápanyagban gazdag talajt, ezért lehetőleg minden tavasszal lássuk el megfelelő mennyiségű szerves- vagy műtrágyával, esetleg komposzttal példányait.

Hogyan gondozzuk a somféléket?

A somok a könnyen gondozható növényfajok közé tartoznak. Sűrű gyökereiknek köszönhetően a szárazságot is jól viselik, azonban, ha terméseiket is szüretelni szeretnénk öntözésükről mindenképp gondoskodnunk szükséges. A téli fagyokat is jól viseli, viszont a tavaszi fagy virágaiban korai virágzása miatt kárt okozhat. A növényekben található magas csersav-tartalomnak köszönhetően a somféléknek kevés kártevője van. Ritkán jelennek meg csak rajtuk sodrómolyok, aknázómolyok, valamint a somlevéltetű. A kórokozók közül a lisztharmat, valamint a szeptóriás levélfoltosság egyes esetekben okozhat korai lombhullást egyedein.