Clematis - Klemátisz, Iszalag fajták

A klemátisz (Clematis) vagy más néven iszalag nemzetség a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozik. A kerti klemátiszok legfeltűnőbb tulajdonsága nagyméretű és különböző színekben tündöklő impozáns virágaiban rejlik, mellyel méltán tartoznak a legnépszerűbb kerti kúszónövények közé.
Rendezés:

Kerti Iszalag, Piilu 2 lit kont.

4.390 Ft
Kínából származó kerti dísznövény, ami mára meghódította az egész világot. A keresztezéseknek köszönhetően a virágok szín és formagazdagsága szinte végtelen.

Kerti Iszalag, Hagley hybrid rózsaszín 2 lit kont.

3.890 Ft
Kerti Iszalag, clematis . Kínából származó kerti dísznövény, ami mára meghódította az egész világot. A keresztezéseknek köszönhetően a virágok szín és formagazdagsága szinte végtelen.

Kerti Iszalag, clematis etoile violette

4.390 Ft
Kerti Iszalag, clematis etoile violette. Kínából származó kerti dísznövény, ami mára meghódította az egész világot. A keresztezéseknek köszönhetően a virágok szín és formagazdagsága szinte végtelen.

Nagyméretű virágaik hosszú virágzási idővel is rendelkeznek, amelyhez tartozó zöld lombjukkal körülbelül akár három-négy méteres magasságra képesek felkapaszkodni. Leggyakrabban termesztett fajai hibridek, melyeket főként Japánban nemesítettek különböző Clematis fajok keresztezésével. E hibrideknek fontos jellemző tulajdonsága virágzási idejük, amelyek alapján három különböző csoportba sorolhatók. Kertben való felhasználhatóságuk meglehetősen sokoldalú, hiszen különösen jól mutatnak pl. ház- és garázsfalakra futtatva, de külön támasztékra felvezetve is nevelhetők. Csodálatosan mutatnak más futónövényekkel is kombinálva, mint pl. a kúszórózsák.

 

Milyen igényei vannak a növénynek? 

A klemátiszok kedvelik a napos és világos fekvést a kertben, viszont tövüknek ezáltal gyökerüknek is árnyékos és hűvös helyre van szükségük. A talaj iránt nem különösen igényes, de lehetőség szerint legyen egyenletesen nedves, humuszban és tápanyagban gazdag, valamint nem túlzottan savanyú.

 

Milyen clematis fajok és fajták vannak? 

Számos fajuk és fajták található meg a kereskedelemben, melyek elsősorban virágzási idejükben, virágaik színében és méretükben térnek el egymástól.

 

Hegyi iszalag (Clematis montana)

Az egyik legkorábban virágzó klemátisz faj, mely közepes méretű virágokkal rendelkezik. Virágaik színe általában fehér és rózsaszín, vagy ezek különböző árnyalata. Erőteljes növekedés és dús virágzás jellemzi, ha a környezeti körülmények optimálisak számára.

 

Olasz iszalag (Clematis ’Polish spitit’)

Virágaik kb. 10 cm nagyságúak, lilás-kék színezetűek, négy vagy hat csészelevelet tartalmaznak. Virágzási idejük nyár közepén kezdődik és kora őszig is eltarthat.

 

Bíborvörös virágú iszalag (Clematis ’Rouge cardinale’)

Júliustól nyíló virágai akár a 15 cm-es nagyságot is elérhetik, melyek bíborvörös színükkel, krémszínű porzóikkal nagy feltűnést keltenek. Növekedése gyors, kb. 2-3 méteres magasságig képes kúszni.

 

Clematis ’Ville de lyon’

Egyedei a 3-4 méteres magasságot érik el, még kárminpiros virágainak mérete akár 20 centiméter nagyságúak is lehetnek. Nyár közepétől megjelenő hatalmas virágai tömegével nyílnak e növényeken.

 

Clematis Hagley Hybrid

Nyár elején nyíló világos rózsaszín virágai csillag alakúak, elvirágzása után pedig mutatós levelei is díszítenek. Növekedési erélye nagynak mondható, hiszen akár a 4-5 méteres magasságot is elérhetik.

 

Clematis ’Nelly Moser’

Fehér alapon rózsaszínnel tarkított virágai nyár elejétől nyílók, nagyságuk akár a 12-20 cm-t is elérhetik. Gyors és erős növekedés jellemzi, mellyel általában 2-3 méteres magasságra képes felkapaszkodni.

 

Clematis ’Sunset’

A kb. 15 cm-es nagyságú virágai vörös vagy sötétrózsaszín színűek, porzójuk pedig aranysárga. Virágzásuk május júniusban kezdődik, de nyár végén ősszel akár másodvirágzásra is hajlamos.

 

Hogyan gondozzuk a clematist?

A klemátiszok túlzottan sok gondoskodást nem igényelnek, de egy-két igényéről azért nem árt gondoskodnunk. Kúszónövény lévén, amennyibe egy házfal mellé ültetjük, kapaszkodását kihúzott dróttal segíthetjük elő, hiszen kapaszkodó indái segítségével képes magát csak megtartani. de akár egy általunk barkácsolt rács is megfelel felfutásához.

A növény tövének szükséges megfelelő körülmények biztosítása érdekében érdemes takarásukat mulccsal vagy fenyőkéreggel elvégezni. A gyökérterületet akár évelő növényekkel vagy sekély gyökerű talajtakaróval, egynyári növényekkel is be lehet ültetni az árnyék biztosítása érdekében.

A talaj iránt nem különösen igényes, viszont lehetőség szerint talaja legyen egyenletesen nedves, humuszban és tápanyagban gazdag, valamint nem túlzottan savanyú. A növény kissé vízigényes, de főként a nyári aszályos időszakban, valamint az intenzív növekedés időszakában gondoskodjunk rendszeres öntözéséről. Tápanyagainak utánpótlását főleg fiatal példányok esetében érdemes rendszeresen tavasszal pótolni, melyet akár szerves-, vagy műtrágyával, de komposzttal is pótolhatunk, ami így biztosítja a növény gyors növekedést és a buja virágzást.

 

Kell-e metszeni a clematist?

A klemátiszoknak is szükségük van metszésre, hiszen ezzel érhető el megfelelő minőségű és mennyiségű virágképződése, valamint ezzel szabályozható túlzott növekedésük, más növényekre való, valamint a nem megfelelő helyre történő növekedésük is. Metszésüknek idejét az alapján határozhatjuk meg, mely fajuk található meg kertünkben. 

Megnézem a kerti növények kínálatát  ►►►

A tavasszal virágzókat, valamint a tavasz végén és nyár elején virágzókat is virágzásuk után szükséges megmetszeni, hiszen az ezen időszak előtt végzett metszéssel virágaik számát nagymértékben lecsökkentenénk. Tavasszal azon fajok metszhetők, melyek virágainak nyílása a nyár végi időszakra tehető. A tavasszal, illetve tavasszal és nyár elején virágzó fajok esetében a metszés során először a beteg és sérült részek kerüljenek eltávolításra. Ezután következhet a túlzottan elsűrűsödött részeket ritkítása, mely során mindig a gyengébb hajtásokat távolítsuk el, az erősebbeket pedig hagyjuk meg, de azokat is két rügypár felett metsszük vissza. A hajtások végét is ajánlatos visszavágni olyan mértékben, amennyi szükséges ahhoz, hogy a megfelelő helyen tudjuk tartani a növényt. Érdemes lehet továbbá minden meghagyott első és másodrendű hajtás végét is 10-20 cm hosszúsággal visszavágni. Azok a fajok, melyek nyár végén kora ősszel virágoznak, az adott évben képződött új hajtásokon nevelik ki virágaikat így még a tavaszi időszakban megmetszhetők. Ezeket akár 50 cm magasságban, két rügypár felett érdemes visszametszeni. 

 

Mikor és hova ültessük a clematist?

A klemátiszokat a legjobb nyár végén vagy kora ősszel ültetni, hogy télig kellően megerősödjenek, de konténeres növényként a fagyos téli időszakon kívül bármikor ültethetőek. A megfelelő hely kiválasztása után készítsük elő az ültető gödröt, melynek olyan mélynek kell lennie, hogy a földlabda széle és így a szár töve is körülbelül tíz centiméterrel a talaj felszíne alatt legyen.

 

Mikor virágzik a clematis? Milyen a virága?

A klemátiszokat három csoportba sorolhatjuk virágzási idejük alapján. Vannak a tavasszal április-májusban virágzók, mint pl. a Clematis alpina, Clematis montana és a Clematis macropetala. A Clematis hybrida virágzási ideje tavasz végére, nyár elejére tehető. Az éves hajtásokon hozza virágait pl. a Clematis terniflora, Clematis viticella, mely fajok nyár végén- kora ősszel virágoznak. A virágok minden klemátisz esetében nagyon mutatósak, akár a 15 vagy 20 cm-t is elérő nagyságúak lehetnek. Általában 4-6 lepellevelet tartalmaznak, melyek lehetnek szétterülők, de vannak harang alakban lehajló szirmú változataik is. A nemesítésnek köszönhetően számos virágszínezet közül választhatunk, mely lehet akár sárga, piros, kék, lila, rózsaszín, lilásrózsaszín, bordóspiros stb. is.

 

Van-e valami jellemző betegsége a klemátisznak?

Sajnos valamennyi kertbe ültetett klemátisz fogékony az úgynevezett klemátisz hervadásra. Jelentős betegség, hiszen ez akár a növény teljes pusztulását is okozhatja rövid időn belül. Feltehetően ennek kialakulásáért több kórokozó is felelőssé tehető, melyek sérülések által képesek behatolni a növénybe. A gyökérnyaki résztől terjed általában a fertőzés, mely az edénynyalábokon keresztül a növénybe jutva gátolja a vízszállítást, így okozva a növények hajtásainak hervadását, lankadását majd pedig elhalását. A betegség kialakulását úgy előzhetjük meg, hogy óvjuk a növények tövi részét a mechanikai sérülésektől, valamint növény megfelelő tápanyag utánpótlásáról is gondoskodunk. A beteg részeket mindenképp érdemes időben eltávolítani, valamint a metszés során az ollókat mindig fertőtleníteni.