Jukka - Yucca pálma vásárlás. Szaporítása, gondozása, fajtái, átültetése, betegségei

A jukkák, jukka pálmák vagy más néven a pálmaliliomok nemzetsége (Yucca), a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozik. A nemzetségbe számos nagyon dekoratív és igénytelen növény tartozik, mely fajok közös jellemzője a hosszú és merev levelek, amik a pálmáknál is megfigyelhető módon levélüstököt alkotnak és a fásodó törzsük tetején helyezkednek el

A legjobban világos körülmények között érzik magukat, ha ezt az egy igényét figyelembe vesszük sok problémára tartásuk során nem kell számítanunk.

Milyen növény a jukka? Honnan származik? 

A jukkák eredeti hazája Mexikó és Közép-Amerika, de néhány fajuk Kanada déli vidékein is megtalálható. Jellemző rájuk, hogy számos különböző adottságú területről származnak, így hegyvidékeken, de a mérsékelt éghajlatú területek tengerparti részein egyaránt előfordulnak. Közös tulajdonságuk, hogy évelő növények, de fásodó törzsük magassága lehet akár több méteres vagy leveleiktől alig látszódó egyaránt. Leveleik alakja és mérete fajtól függően változik, de általában kardra hasonlítanak, levélcsúcsuk pedig szúrós tövisben végződik.

Virágaik tiszta fehér színűek, harang alakúak és akár a több méter magasra kinyúló virágzati tengelyen állva nyújtanak csodálatos látványt, melyek a gyöngyvirágra emlékeztetnek. Cserepes növényként a jukka csak optimális tartási körülmények között virágzik, például világos télikertben, azt is csak akkor, ha már a növény legalább tíz éves elmúlt.

Milyen jukka fajok vannak?

A jukka nemzetségnek körülbelül 40-50 különböző faja van, de leggyakrabban az óriás vagy törzses jukkával (Yucca elephantipes) találkozhatunk, mint nagyon elterjedt és kedvelt szobanövénnyel. Nem is csoda, hiszen nagyon mutatós a repedezett kérgű és magas törzsével, melyen kard alakú, bőrnemű levelei sűrűn állnak. Tartása során a meleg és világos helyet kedveli, az átmeneti szárazságot is jól elviseli. A nyár folyamán érdemes a kertben világos helyen tartani. 

A kerti jukka (Yucca filamentosa) kerti évelőként nagy népszerűségnek örvend.  Nem is csoda, hiszen egy hosszú életű, kis igényű, de ennek ellenére egész évben mutatós dísznövényünk. Levelei akár a 80 cm-es nagyságot is elérhetik, melyek közül hosszú virágzati száron ülő, mutatós és krémfehér színű virágai törnek elő a nyár közepétől, mely virágzás augusztusig tart. Kedveli a száraz homoktalajt, amely tápanyagokban gazdag. 

Megnézem a teljes dísznövény kínálatot►►►

A pompás pálmaliliom (Yucca gloriosa) is kiültethető a kertbe, hiszen ez a faj is kellően fagyálló ahhoz, hogy a szabadban átteleljen. Népszerű sziklakertekbe való ültetése, hiszen a szárazabb, gyengébb minőségű talajon is megél és még a tűző napot is bírja. Kifejlett példányai akár a három méter magasságot is elérhetik, melyekből a nyár végén hatalmas virágzati tengelyén nyílnak nagyon dekoratív megjelenésű sűrűn álló virágai.

Mire kell figyelni a jukka pálma gondozása során?

A jukkák nagyon könnyen gondozható és igénytelen növényfajoknak számítanak, azonban pár dolgot nevelésük során nem árt figyelembe vennünk.

Milyen a jukka fényigénye? 

Az egyik ilyen, melyre nem árt odafigyelni még a jukkák esetében is az a fényigény. A fény nagyon fontos egyedei számára, szobanövényként tartva ideális számára egy világos ablak, de akár egy fénnyel kellően ellátott szobasarok is. Inkább legyen olyan helyre téve, ahol több napsütés, esetleg tűző nap éri, mintsem sötét és árnyékos helyre. A kerti példányoknak a szobai változathoz hasonlóan megfelelően napsütötte kertrészt keressünk.

Milyen a jukka hőigénye?

A kertbe ültethető jukkák fagytűrése kiváló, akár a -30 fokot is képesek elviselni károsodás nélkül. A szobai körülmények között nevelt törzses jukka számára az ideális hőmérséklet kb. 15-25 fok között van, télen viszont kicsit hűvösebb körülmények között, kb. 10 fok környékén teleltessük át egyedeit.

Milyen a jukka vízigénye? 

A jukkák nagyon forró és száraz területről származnak, ezért általában kevesebb vízzel is beérik. A kerti fajok kiválóan tűrik a szárazságot, leginkább a téli fölösleges vízre reagálnak érzékenyen. A szobai törzses jukkát főként tavasztól őszig kell gyakrabban öntözni, de ne túlzottan, inkább két öntözés között hagyjuk kiszáradni talaját, hiszen arra ügyelni szükséges, hogy ne halmozódjon fel víz talajában, ezt a növény ugyanis nem tolerálja. A téli időszakban mérsékelt hőmérséklet mellett csökkenteni kell öntözésének mennyiségét és gyakoriságát egyaránt. Ebben az időszakban akár havonta egy alkalommal is elegendő lehet számára a vízpótlás.

Milyen a jukka tápanyagigénye? 

A törzses jukkának májustól szeptemberig öntözővizéhez keverve kéthetente adhatunk folyékony műtrágyát. A nyugalmi időszakban azonban ne adjuk neki tápoldatot. A legjobban a  levéldísznövények számára is adható tápoldat a megfelelő. A kerti változatoknak a talaj típusától függően tavasszal szerves trágyát vagy valamilyen érett komposztot érdemes adni, viszont külön tápoldatra szükségük nincsen.

Hogyan zajlik a jukka átültetése? Mire kell figyelni?

Cserepes változatait akkor érdemes átültetni, amikor edényét kinőtte. Ez általában kétévente esedékes és lehetőleg a tavaszi időszakban végezzük el. A választott talaj lehet akár általános virágföld is, hiszen ez teljesen megfelelő a jukka számára. Annak érdekében, hogy az öntözővíz ne halmozódjon fel túlságosan talajába akár durvább homokot is belekeverhetünk. Jó növekedési feltételek mellett általában gyorsabb növekedésűek, ezért idősebb példányai esetében az átültetését érdemesebb négy-öt évre kiterjeszteni. A jukka pálma nem tűri a bevizesedést, ezért csak vízelvezető lyukkal ellátott edényeket használjunk!

Hogyan szaporítható a növény? 

A kerti pálmaliliom szaporítása nagyon könnyen, tőosztással lehetséges. Az egyes tövek kiásására és átültetésére a tavasz folyamán van lehetőség.

A törzses jukka is egy könnyen szaporítható növényfaj, hiszen akár szár-, de akár levéldugványról is egyszerűen szaporítható. A levágott levelekből fejdugványt készítve a talajban vagy akár egy pohár vízben is gyökeresíthető. A gyökerek megjelenése után a dugványok nagyobb edénybe ültetése következzen.

A szárdugványozáshoz legalább 5 cm hosszúságú szárdarabokra van szükség, melyet gyökereztető hormonba kell mártani. A szárdarabok kerüljenek ezután a szaporítóközegbe, mely lehetőleg homok és tőzeg 1:1 arányú keveréke legyen. A kis dugványokat takarjuk le kilyukasztott fóliával, majd öntözéséről is gondoskodjunk, valamint tartsuk 20 foknál kissé melegebb körülmények között. Néga hetekbe, akár hónapokba is telhet, mire a szárdugványok új leveleket fejlesztenek, ezért türelmesnek kell lennünk. A levelek megjelenése után a fóliát távolítsuk el a növényekről, majd kb. egy hónap elteltével ültessük át a növényt.

Milyen jellemző betegségei vannak a jukkának? Mit lehet ezek ellen tenni?

A jukkákat főként kártevők támadják meg, ritkábban gombás betegségek. A kártevők közül a takácsatkák és a pajzstetvek jelenléte okozza a legnagyobb problémát. A száraz levegő a takácsatkák felszaporodását segíti elő, jelenlétükre apró kivilágosodó foltok és finom pókhálószerű szövedék hívja fel a figyelmet a levelek fonáki oldalán. A pajzstetvek egyedei szemmel is jól láthatóak a növények felületén, táplálkozásuk során nagy mennyiségű mézharmatot ürítenek, melyeken megjelenő korompenész jelentősen csökkenti a növények díszítőértékét. A kártevők ellen elsősorban a növények többszöri zuhanyoztatásával, vagy szappanos vízzel való letörlésével védekezzünk. Amennyiben nem járunk sikerrel e módszerekkel csak akkor védekezzünk kémiai módszerrel.

 A rossz tartásból eredő problémák közül levélsárgulást általában a növény túl sötét helyen való tartása okozza. A lankadó levelek a túlöntözés jelei is lehetnek, mely a gyökér rothadásához és az egész növény elhalásához is vezethet szélsőséges esetben