Japán juhar választék

A japán juhar (Acer palmatum) kétségtelenül a legnépszerűbb díszjuhar a kertben. Lassú növekedése ellenére közkedvelt díszcserje, melyet elsősorban lenyűgöző megjelenésének köszönhet. Általában 3–4 méter magasra nő meg, vékony vesszejű bokorrá vagy ernyős koronájú miniatűr fává, melyen jellegzetes tenyeresen karéjos levelei állnak. A kereskedelem rengeteg fajtát kínál a legkülönfélébb levél- és növekedési formákkal, a bonsai-szerű törpéktől a tekintélyes magányosan is jól mutató cserjékig
Rendezés:

Természetes hazája Kelet-Ázsia, vadon élő példányai a koreai és japán hegyvidéki és síkvidéki erdőkben találhatók humuszban gazdag, vízáteresztő talajokon. Európában valamikor a 18. század végén jelent meg, de Japánban ekkor már régóta kedvelt dísznövénynek számított és számos termesztett formája volt.  Levelei lehetnek zöldek, sárgák, pirosak, bordók, mely színek az ősz folyamán gyakorta megváltoznak. Színeivel és finom rajzolatú leveleivel az egyik legszebb szoliter cserje, akár a kertbe, akár egy dézsába ültetve.

Milyen típusú növény a japán juhar?

A japán juhar vadon élő faja általában többtörzsű, szétterülő, lazán elágazó, esernyőszerű koronát alkot. Ágai és gallyai feltűnően vékonyak, amik hozzájárulnak elegáns megjelenéshez. Növekedése viszonylag lassú, évente körülbelül 20-30 centiméter. Kérge szürkés-olíva színű, finom, hosszirányban repedezett. Lombhullató lombozata általában öt-hét, ritkán kilencszeresen karéjos. A levelek kihajtáskor zöldek, és ősszel aranysárgára vagy bíborvörösre változnak. A különféle termesztett formák olykor olyan levélformákat és színeket mutatnak, amelyek nagymértékben eltérnek a vadon élő fajoktól.

Milyen japán juhar fajták vannak? 

A japán juharnak sokféle fajtája van, amelyek koronaformájukban, méretükben, leveleik színében és alakjában, valamint őszi lombszínükben térnek el egymástól. Nézzük most leggyakrabban előforduló fajtáit.

Csüngő japán juhar fajták

Az Acer palmatum var. dissectum ’Tamukeyama’ ágrendszere lépcsőszerűen lehajló, ezáltal egy csüngő habitusú fajta. Lombja fényes bíbor színű, ősszel pedig tüzes bíborszínű, ezáltal tetszető levelű fajta. A ’Viridis’ bokra kb. három méteres magasra növő, ernyőszerűen lehajló ágú. Levélszíne zöld, ősszel pedig narancssárgás, hosszú keskeny levelei pedig mélyen szeldeltek.

Vöröslevelű japán juhar fajták

Az ’Atropurpureum’ 3-5 méter magas bokor vagy kisebb méretű fa, melynek lombszíne kihajtáskor sötétvörös, ősszel pedig élénkpiros színezetű. Leveleik mélyen szeldeltek, öt karéjból állnak. Magyar nemesítésű fajta a ’Paprika’, ami egész évben bordós-piros lombjával díszít, majd ősszel narancsos-pirosas lombszíne jelenik meg.

Sárga levelű törpe japán juhar

Az Acer shirasawanum ’Aureum’ nagyon lassan növekedő bokrainak lombja aranysárga színű, ősszel pedig narancssárgára változó levélszínnel rendelkeznek. Levelének alakja ujjas, ezáltal legyezőre emlékeztető kinézetű.

Hogyan zajlik a japán juhar ültetése?

Fiatal egyedei kismértékben fagyérzékenyek, ezáltal lehetőség szerint tavasszal, a késő tavaszi fagyok elmúltával végezzük el ültetését. Agyagos talajba való ültetés előtt azt mindenképpen fel kell lazítani kb. 30-50 centiméter mélységig, aztán homokkal kell talaját lazítani. Nagyon fontos, hogy ültetéskor ne helyezzük túl mélyen a talajba gyökérlabdáját, hiszen a japán juhar jobban tolerálja, ha az egy-két centiméterrel kilóg a talajból, mintha túl mélyen van az ültető gödörben. Konténeres nevelés esetében az edényének legalább 20 literesnek kell lennie. A legjobb, ha normál, vízáteresztő virágföldet használunk, és a növekedési ütemtől függően 3 vagy 5 évente átültetjük a díszcserjét egy nagyobb edénybe. Az ültetést minden esetben kövesse alapos beöntözés!

Hogyan zajlik a japán juhar gondozása?

A japán juhar lombozata vízhiány esetén nagyon gyorsan kiszárad. Különösen homokos talajon, napos helyen tartva léphet fel ilyen probléma, hogy leveleinek csúcsi része száradásnak indul. A növények rendszeres tápanyagellátása nem feltétlenül szükséges, de jelentősen felgyorsíthatja a növekedést, különösen az ültetés utáni első években. Cserepes példányait természetesen rendszeresen öntözés mellett trágyázni is kell, melyet legkésőbb augusztus közepéig kell abbahagyni. A konténerben nevelt növények teleltetése egyszerű, ekkor azokat csak toljuk közel a házfalhoz, ahol megfelelően védettek a csapadéktól, a téli napsütéstől és a hideg keleti széltől, de takarni nem szükséges a hideg ellen.

Mit kell tudni a japán juhar metszése kapcsán? 

A japán juharok általában gyönyörű, egyenletes koronát képeznek, ezért a legritkább esetben van szükség metszésére. Ha mégis korrigálni kell koronáját valamiért, azt augusztusban tegyük meg. A juharok általában nem viselik jól a metszést télen és tavasszal, mivel a legtöbb faj hajlamos úgymond elvérezni és a vágások felülete érzékenyek a gombás betegségekre is. A növények a metszések után csak nagyon lassan hajtanak ki, ha egyszerűen lerövidítjük idősebb ágait. A korona alapszerkezetét zavaró részeket ezért érdemes még fiatalon eltávolítani.

Hogyan zajlik a japán juhar szaporítása?

A japán juhar vadon élő formája magvetéssel viszonylag könnyen szaporítható. Különféle fajtáinak szaporítását azonban szinte kizárólag oltással végzik a nyár végén. A frissen oltott növények továbbnevelését és átteleltetését is üvegházban kell elvégezni, így ez a módszer a hobbikertészek számára nem túlzottan praktikus.

Mit kell tudni a japán juhar talajigényéről?

A japán juharnak a laza és jó vízáteresztő képességű, homokos-humuszos agyagos talaj ideális. A tiszta homokos talajt bőséges humusszal kell javítani. A nagyon nehéz, nedves vagy tömött talaj hamar a japán juhar pusztulásához vezethet, ilyen talajon ugyanis előbb-utóbb megtámadja a Verticillium hervadás. A talaj pH-ja szempontjából a díszfa viszonylag alkalmazkodóképes. Bár az enyhén savanyú, mészszegény talajokat kedveli, semleges vagy enyhén lúgos talajban is megterem.

Milyen tápoldatot kedvel a japán juhar?

A kert talajában nevelt példányainak nincsen szüksége rendszeres tápoldatozásra, viszont műtrágya formájában minden tavasszal pótolhatjuk tápanyagait. Konténeres egyedeinek legalább havonta egy alkalommal általános tápoldattal biztosítsunk megfelelő körülményeket.

Mit kell tudni a japán juhar növekedéséről?

A növények növekedése meglehetősen lassúnak mondható, kb. 10-15 év szükséges ahhoz, hogy a 4-5 méteres magasságot elérjék, de ez is csak kedvező életfeltételek mellett valósulhat meg.

Hol mutat jól a japán juhar?

A japán juhar szoliterként, de más növényekkel csoportosan ültetve is megállja a helyét. Az a legfontosabb, hogy párás és hűvös, félárnyékos helyet igényel. Nagy melegben akár árnyékos helyen is perzselődhetnek levelei. Naposabb körülmények között tartva, főként vörös levelű fajtáira jellemző, hogy kizöldülnek. A helynek széltől védettnek és kedvező mikroklímájúnak kell lennie, mivel a japán juhar fiatal hajtásai kissé érzékenyek a késői fagyra. Párásító öntözéssel, esetleg kerti tó vagy csobogó mellé helyezve egyedeit a szükséges párás körülmény is biztosítható számára.

Milyen jellemző betegségei és kártevői vannak a növények? Hogyan védekezzünk ezek ellen?

A japán juhart szerencsére ritkán támadják meg a kártevők, de néhány betegség előfordulhat rajtuk. Komoly veszélyt jelent számára a már fentebb említett és gyógyíthatatlan verticilliumos hervadás. Fertőzés esetén az egyes hajtások először kiszáradnak, mivel a kórokozó eltömíti szállítónyalábjait, ilyenkor gyakran az egész növény pusztulása is bekövetkezhet néhány éven belül. A lisztharmat is gyakori, de kisebb problémát okozhat a növényeknek. Nagymértékű megjelenése esetében érdemes lehet a kémiai védekezésre hagyatkozni.