Viburnum - Bangita-félék választéka

Fajai között megtalálhatók lombhullató, örökzöld, de télizöld, vagyis áttelelő lombú változatai egyaránt. Nemcsak e tulajdonságukban térnek el egymástól, hanem méretükben is, hiszen kisebb, valamint nagyobb méretű cserjék is fellelhetők közöttük. 

A bangitafajok széles választéka között díszcserjék egész sora lelhető fel, amelyek kertbe ültetve meglehetősen strapabíróak, emellett pedig tetszetős virágaikkal és gyümölcseivel, valamint gyönyörű lombjukkal is megörvendeztetik tulajdonosaikat. A faiskolai kínálat meglehetősen széles, hiszen az alapfajok és ezek hibridjei, valamint fajtái közül válogathatunk, melyek közül jellegzetes tulajdonságaik alapján választhatunk.

Megnézem a kerti növények kínálatát ►►►

Milyen növény a bangita? 

A bangitafélék bokrai lehetnek laza növekedésűek vagy sűrűn elágazóak és szélesre megnövők és fajtól függően kb. 0,5-5 méter magasságra megnövők. Leveleik általában párosan vagy az ágakon örvökben helyezkednek el. Alakjuk többnyire egyszerű, néha három- vagy ötkaréjosak, fogazott vagy sima levélszegéllyel. Virágzata gömb- vagy tányér alakú, ami több apró részvirágzatból áll, melyek az ágak végén vagy a rövid oldalhajtásokon állnak. Színüket tekintve fehérek, ritkán rózsaszín szirmúak, virágzási idejük általában áprilistól júniusig tart. Egymagvú csonthéjas terméseik érett állapotban vöröses kékesfekete vagy fekete színűek. A bangiták levelei, kérge és éretlen termése is méreganyagokat tartalmaznak, elfogyasztásuk után hányás és hasmenés léphet fel, ezért erre tartása során ügyelni szükséges.

Milyen bangita fajták vannak?

A bangitaféléknek számos faja mellett több hibridje is van, melyek főként növekedésükben, leveleik méretében és alakjában térnek el egymástól, valamint virágaik és terméseik megjelenésében is fellelhetők különbségek. A következőkben a legelterjedtebb változatok kerülnek bemutatásra.

Labdarózsa (Viburnum opulus roseum)

A Viburnum opulus roseum, a labdarózsa a bangita félék legismertebb tagja, a kertekben régen kedvelt virágos, felálló ágrendszerű, oldalágai bókoló, 3-4 m-es, látványos díszcserje. 5-10 cm karéjozott levelei közép zöldek, melyek ősszel pirosra színeződnek. Május-júniusban hozza kezdetben zöldes fehér, majd hófehér, gömb alakú, hógolyóra emlékeztető virágzatát.

Kikeleti bangita (Viburnum × bodnantense)

A kikeleti bangita egyedei lombhullatók, 2–3 méter magasra megnövő, felálló és barna ágú cserjék. Levelei elliptikus vagy visszás tojásdad alakúak, erezetes felületűek. Rózsaszín, fehér vagy fehéresrózsaszín virágaik oldalra állók, zömök fürtökben a tél végén (néha már a tél elején) nyílnak és kellemes illatúak. Védett fekvést és jó kerti viszonyokat igényelnek.

Téli bangita (Viburnum tinus)

A téli bangita cserjéje maximum a két méteres magasságot éri el. Örökzöld levelei fényesek, sötétzöldek. Kora tavasszal nyíló csillag alakú virágai bimbós állapotban rózsaszínek, kinyílva már fehérek, belőlük pedig kékes színű bogyók fejlődnek. Jól érzik magukat a tápanyagdús és középkötött talajban, valamint napos fekvésben, de a félárnyékot is elviseli.  

Megnézem az örökzöld növények kínálatát ►►►

Illatos bangita (Viburnum carlesii)

Az illatos bangita egy lassú növekedésű, 1,5–2 méter magas lombhullató cserje. Levelei tojásdadok, érdes felületűek és kopaszak. Erős illatú virágai áprilisban nyílnak, melyek színe bimbóban kissé rózsaszínes, kinyílva pedig fénylő porcelánfehér. Talaj szempontjából az üde és tápdús felel meg számára, valamint a napsütötte fekvést kedveli a legjobban, míg az árnyékosat kevésbé viseli el.

Prágai bangita (Viburnum × pragense)

A Prágai bangita 2–3 méter nagyságig növekvő, örökzöld és vékony ágú cserje. Levelei vaskosak, fénylőek, csaknem sima felületűek. Bimbós állapotban virágai kissé rózsaszín árnyalatúak, kinyílva fehér színűek és enyhén illatosak. Napos vagy félárnyékos helyre való, valamint a humuszban gazdag talajt kedveli. Öntözni csak fiatal egyedeit szükséges.

Redős levelű bangita (viburnum plicatum mariesii)

A 'Mariesii' egy nagy lombhullató cserje, szélesen elterülő, lépcsőzetes ágakkal, feltűnően erezett, sötétzöld, tojásdad levelekkel, ősszel lilák. A késő tavaszi fehér virágok nagy csipkés fejét időnként piros, később fekete gyümölcsök követik

Törpe bangita (Viburnum davidii)

A törpe bangita egy örökzöld cserje, mely maximum a 1,5 méteres magasságot éri el. Leveleik sötétzöldek, hosszúak, kihegyezett csúcsúak. Apró virágai április-májusban nyílnak, melyekből kék színű terméseket fejleszt. Kedveli a napos vagy félárnyékos fekvést, talaj szempontjából azonban nem mondható különösen igényesnek. Kisebb mérete és kompakt növekedése miatt alacsony sövény kialakítására is alkalmas növényfaj.

Hólabda bangita (Viburnum erubescens ’Eskimo’)

Örökzöld bangita, mely általában csak a 1,5 méteres magasságot éri el. Bőrszerű levelei fényesek, sötétzöldek. Április-májusban virágzik, gyönyörű gömb alakú és illatos virágai vannak, melyek kinyílt állapotban fehérek, bimbóban rózsaszínek. Érő termései pirosak, teljesen megérve pedig feketére színeződnek. A megfelelő talaj számára humuszban és tápanyagokban gazdag, helye pedig legyen napos vagy legalább félárnyékos.

Ráncoslevelű bangita (Viburnum rhytidophyllum)

Örökzöld faj, ami 3–5 méter magas, felálló ágú cserje. Levelei jellegzetesen ráncolt felületűek és vaskosak. Csontfehér virágai május–júniusban nyílnak, termése eleinte pirosak, majd feketék lesznek. Félárnyékban érzi igazán jól magát, de kedvező vízellátás mellett naposabb körülmények közé is telepíthető.

Hova ültessük az egyes bangita fajtákat?

A bangitafélék zöme jobban szereti a teljes napsütést, de a legtöbb faj elviseli a kissé árnyékos környezetet is. Általában a jó vízelvezetésű és nem túlzottan száraz talajt kedvelik, mely humuszban és tápanyagokban is gazdag.

Hogyan gondozzuk a bangita növényt?

A növények, ha megfelelő helyre történt ültetésük, ezáltal ott jól érzi magukat, akkor könnyen ápolhatók, és nem igényelnek különösebb odafigyelést. Ültetése után azonban legalább egy évig érdemes rendszeresen öntözni példányait, minden év tavaszán pedig tartós szerves- vagy műtrágyával pótolni szükséges tápanyagait. 

Hogyan szaporítsuk a bangitákat?

A Viburnum nemzetséget magvetéssel is szaporíthatjuk az érési időszak után, vagy a magok rétegzése után csak tavasszal, mivel magjai hajlamosak csírázás nélkül a talajban maradni. A lombhullató fajok és hibridek zölddugványozással, az örökzöldek félfás dugványozással egyaránt szaporíthatók.

Hogyan zajlik a bangita metszése?

Annak ellenére, hogy jól elviselik a metszést, nincsen szükségük rendszeres metszésre. Abban az esetben, ha egyedeinek ágrenszere azonban nagyon sűrűvé válna, virágzás után az egyes idősebb részek a talaj szintjén kimetszhetők, eltávolíthatók. A fagyérzékeny örökzöld fajoknál pedig minden tavasszal az elfagyott hajtásokat ajánlatos eltávolítani. 

Van-e jellemző betegsége a bangita-féléknek?

A bangita- olajosbogár jelentős károkat tud okozni kedvelt növényeink leveleinek megrágásával. A lárvák és a kifejlett alakok is a levelek levélerei közötti részét fogyasztják, mellyel jelentős mértékben csökkentik a fák jó kondícióját. A lombhullás után a tojással berakott hajtásvégek eltávolításával, valamint a vegetációs időszakban a kémiai, rovarölőszeres kezeléssel lehetséges ellenük védekezni. A fák alatti rész ponyvával való takarása is megoldást jelenthet a tavaszi időszakban, mellyel talajban való bábozódásuk akadályozható. Tavasszal a kihajtást követően akár már levéltetvek is szívogathatnak levelein, ellenük speciális tetűírtókkal védekezzünk. A betegségek közül gyakorta fordul elő a bangitaféléken a lisztharmat, de csak ritka esetekben okoz jelentősebb mértékű károkat. 

Milyen kertbe való a bangita?

A bangitafélék cserjéi sokféleképpen hasznosíthatók a kertekben. Kisebb méretű fajai kompakt növekedésük miatt kevesebb hellyel is beérik, így apróbb kertekbe is ültethetők. A nagyméretű fajokat érdemes magányosan ültetni, elegendő teret biztosítani számukra  ahhoz, hogy teljes pompájukban kibontakozzanak. A ráncoslevelű bangita örökzöld faj, melyet sűrű lombozata miatt gyakran ültetnek zajvédő fának is. A bangitákat érdemes lehet tavasszal virágzó hagymás növényekkel is társítani, olyanokkal, melyek színükben is illenek hozzá. Egyes fajták változatos őszi lombszínnel is díszíthetik kertünket, e fajokat kecskerágókkal, somokkal ajánlatos kombinációban ültetni.