Könnyezőpálma

A könnyezőpálma, vagy más néven levélfa, vagy Monstera (Monstera deliciosa) a konytvirágfélék családjába tartozó növényfaj. A köznyelvben gyakran tévesen filodendron néven is megtalálható, mely elnevezése régebbi, Filodendron nemzettségbe sorolásából származik.
Rendezés:

Szobanövényként való tartása napjainkban újra reneszánszát éli, ez nem is csoda, hiszen nagyon dekoratív, kellemes hangulatú, nagyméretű lyukacsos leveleivel mindenki figyelmét felhívja magára, nem beszélve arról, hogy nevelése is meglehetősen egyszerű feladat. A Monstera nemzetségnek a Mosntera deliciosa-n kívül mintegy további 50 faja ismeretes, melyek levelükben és növekedésükben különböznek egymástól. A legtöbb fajjal ellentétben a Monstera adansonii (Monkey Leaf) levél szélei zárva maradnak, így őrizve meg azok lyukas megjelenését, a Monstera deliciosa Variegata pedig egy nagyon különleges megjelenésű, tarka levelű változat. Eredeti élőhelyén Közép- és Dél-Amerika trópusi erdeiben több méteres magasságig kúszó lágyszárú liánnövényként él, így szobai körülmények között egyedeit is gyakran támasztékra futtatva neveljük.

 

Milyen növény a könnyezőpálma?

A Monstera erős és gyors növekedésű kúszónövény lévén, szobai körülmények között is képes akár a két méteres magasságot elérni. Hajtásai hosszúak, húsosak, nem stabilak. Fiatal levelei kisebb méretűek, világoszöld színűek, szív alakúak és ép szélűek. Idősebb leveleik színe fényes sötétzöld, rajtuk fokozatosan növekvő, a növény jellegzetességét adó nyílások un. lyukak képződnek, így bőrszerű lombozata szárnyasan karéjosnak tűnik. Levélnyele rendkívül hosszú és erős, így téve lehetővé azt, hogy léggyökereivel együtt képes legyen kapaszkodni és megtartani magát támasztékán. Idősebb példányai - szobai körülmények között csak ritkán - virágot is hozhatnak, mely torzsáját nagyméretű fehér fellevél vesz körbe. A virágból nagyon lassan, két év alatt, kukoricacsőre emlékeztető termés is fejlődik.

 

A Könnyezőpálma mérgező növény?

A könnyezőpálma köztudottan a mérgező szobanövények közé sorolható. Levelei csak kisebb, viszont léggyökerei és virága jelentős mennyiségben tartalmaznak káros vegyületeket, ezáltal erősen mérgezőek. Bőrre kerülve kipirosodás, duzzadás, valamint égési sérüléshez hasonló fájdalom jelentkezhet. Szájon át bejutva a nyálkahártya kivörösödését okozhatja, de lenyelve akár nyelési nehézség és fulladást is bekövetkezhet. Őshazájában nem hiába alkalmazták növényi nedvét nyílméregként, ezért lenyelése, szájba kerülése, bőrirritáció esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni! Egyetlen része a termése az, ami nem rendelkezik számunkra veszélyes anyagokkal, így ízletes gyümölcse emberi fogyasztásra is alkalmas.

 

Milyen igényei vannak a növénynek?

Nagy helyigényű szobanövényünk, mely támasztékot igényel főként méretesebb példányai számára. A támasztéka lehet akár egy bambuszkaró, vagy drótból hajtogatott növénytartó egyaránt, a lényeg az, hogy stabilan álljon és növényünk rá kapaszkodni tudjon. Talaj szempontjából a tápanyagban és humuszban gazdag tőzeges közeget kedveli a legjobban. A semleges és enyhén savas földben egyaránt jól érzi magát. 

Milyen fényigénye van a könnyezőpálmának?

Példányai a világos, de nem közvetlen napfénynek kitett helyen érzik magukat a legjobban. Legszebben akkor fejlődnek, ha minden irányból kellően meg vannak világítva, így jutva elegendő mennyiségű napfényhez. A részben árnyékos, valamint árnyékos helyeket is elviseli, leveleinek fejlődése azonban ilyen körülmények között nem lesz teljes értékű, ekkor ugyanis kevésbé tagolt, hosszú levélnyelű leveleket fejleszt. Nyáron a szabadba is kihelyezhető, ahol félig napos helyre tehető, de a legjobb, ha csak reggeli és esti gyengébb napfény éri.

Milyen a könnyezőpálma hőigénye?

A könnyezőpálma közepes hőigényű ún. mérsékeltházi levéldísznövény.  Téli minimum hőigénye 12°C , de az optimális számára 18°C felett van. Ellenálló, hiszen a huzatot, a hőingadozást, a rövid ideig tartó alacsony hőmérsékletet egyaránt károsodás nélkül elviseli.

Mekkora a könnyezőpálma vízigénye?

A növény élőhelyéből és termetéből adódóan is nagy vízigényű, tehát rendszeres öntözést igényel. A levegő magas páratartalmára is szüksége van, az alacsony páratartalom ugyanis növekedését gátolja.

 

Mire kell figyelni a könnyezőpálma gondozása során?

A támasztást igénylő egyedeit érdemes időnként a kapaszkodásban segíteni, tartó állványára rávezetni esetleg hozzákötözni. Főként télen, a fűtési időszakban a leveleket egy nedves ruhával törölgessük meg, a kisebb, mozgatható növényeknek egy zuhanyoztatás is jól jöhet, így tartva leveleiket pormentesen. Az élő léggyökereket is óvjuk ápolásuk során, azokat ne távolítsuk el, hiszen a támasztásban, de akár a növény tápanyag- és vízellátásában is segíthetnek. A teljesen elszáradt és elhalt léggyökereket azonban metsszük le kedvenceinkről. Túlzott növekedés, a rendelkezésre álló hely kinövése esetében egy ollóval húsos hajtásai levághatók, melyhez mérgező nedve miatt érdemes gumikesztyűt használni. A növény metszés hatására levélhónaljból egy kis idő után újra kihajthat.

 

Hogyan öntözzük?

Öntözését rendszeresen, a hőmérséklet függvényében végezzük el, tehát nyáron gyakrabban, télen pedig alacsonyabb hőmérsékleti viszonyok között tartva, visszafogottabban. Két öntözés között nem okoz problémát, ha hagyjuk kissé kiszáradni talaját. Meleg helyiségekben a páratartalmat is növeljük, akár a radiátorra helyezett vizes edényekkel, akár a levelek permetezésével. Tavasztól őszig legalább kéthetente tápoldat formájában a szükséges tápanyagok pótolhatók, mivel tápanyagigényes növény, de a nitrogénnel csak óvatosan bánjunk, nehogy túlzott növekedésbe kezdjen növényünk.  

Hogyan szaporítható?

A könnyezőpálma viszonylag könnyen szaporítható szobanövény. Otthoni körülmények között főként dugványozással, esetenként légbujtással, míg üzemi körülmények között általában magvetéssel és mikroszaporítással végzik szaporítását.

 

Hogyan kell átültetni?

A fiatalabb, frissen vásárolt Monsterát akár azonnal átültethetjük, hiszen gyors növekedésű növényfaj. Nagyobb edényben jobban érzik magukat, valamint támasztékuk is könnyebben melléjük helyezhető. A kisebb mérettel rendelkezőket akár minden év tavaszán átültethetjük, míg a nagyobbak esetében a hiányzó talaj feltöltése, pótlása is elégséges. Az átültetni kívánt növényt cserepéből óvatosan emeljük ki, régi talaját rázzuk le, majd helyezzük új edényébe és friss közeggel óvatosan töltsük fel. Az ültetés végeztével az alapos öntözésről se felejtkezzünk el.

 

Milyen betegségei vannak a könnyezőpálmának?

A könnyezőpálma könnyen kezelhető és robusztus szobanövény, melyet ritkán támadnak meg betegségek. Időnként megjelenhetnek levelein a gyapjas- és pajzstetvek, valamint a takácsatkák. A fertőzött növényeket érdemesebb mihamarabb elkülöníteni többi szobanövényünktől, majd először enyhén szappanos szivaccsal vagy ronggyal letörölni róluk a kártevőket. A takácsatkák főként a meleg és szárazabb levegőjű tartásnál jelennek meg, párásítással, a növény lemosásával számuk mérsékelhető. Nagyobb méretű növények és nagy egyedszámban megjelenő kártevők ellen érdemesebb azonban a kémiai védekezésre hagyatkozni, melyet lehetőleg jól átszellőztethető helyen végezzünk. A kórokozók közül a rizoktóniás szárrothadás a szaporítás során jelenhet meg, melyre akkor kell számítanunk, ha nem tartjuk be a megfelelő higiéniai szabályokat, valamint nem fertőtlenített, már használt talajba történik dugványozásuk.

A levelek sárgulását nemcsak kártevők, hanem gondozási hiba is okozhatja, mint pl. a túlöntözés és a vízhiány, a magas hőmérséklet, a fény- valamint a tápanyaghiány. Nem megfelelő vízellátás esetében az alsóbb levelek sárgulása, túlöntözés esetén pedig a gyökerek fulladása miatt több levél sárgulása, majd lehullása figyelhető meg. A tápanyaghiányok tápoldatozással, tavasztól őszig rendszeresen öntözővizével adagolva küszöbölhetők ki.

A barna levélszélek a túl hidegben való tartására utalhatnak, még a levélcsúcs barnulása az alacsony páratartalom következménye. Barnuló levélfoltokat okozhat még a hideg vízzel történő növénypermetezés, valamint a túlöntözés által okozott gyengülés miatt másodlagos kórokozók megjelenése is.

 

Hogyan zajlik a Könnyezőpálma szaporítása?

Az egyik legkönnyebb szaporítási módja hajtásainak dugványozása, melyet megfelelő növényfejlettség esetében bármikor szedhetünk. A dugványozáshoz a fiatal, legalább két leveles hajtásokat a szárcsomó alatti résznél vágjuk el. A metszéshez használjunk tiszta és éles kést, vagy metszőollót. A levágott részt a jobb eredés érdekében akár gyökereztető hormonba is dughatjuk. A szaporító közeg nemcsak víz, hanem homok, perlit, kőzetgyapot, tőzeg, valamint ezek keveréke is lehet, a lényeg, hogy a levegőt és a vizet is jól tartsa, jól kezelhető legyen és fertőzésmentes. A gyökeresedéshez a víz mellett, magas páratartalom és jó fényellátás szükséges. A dugványok gyökerezési ideje egy hónapig tart, majd belőlük kb. három hónapos kor után érhető el teljes értékű növény.

A légbujtás, vagy más néven a moházás is hatékony, de kissé bonyolultabb, ezért kevésbé elterjedt szaporítási módja. Ekkor a pár levelet tartó száron féloldalas sebzést kell ejteni, majd a seb köré nedves mohát, vagy fehér tőzeget kell tekerni. Erre a bevonatra kerül a fólia, amit a száron alul és felül is rögzíteni szükséges. A sebzésnél ilyenkor a mohán, vagy a tőzegen gyökerek jelennek meg, ezután a gyökeres csúcs levágható és becserepezhető.