Gyöngyvessző - Spirea kínálat

A gyöngyvesszők nemzetsége (Spiraea) körülbelül 90 különböző fajt és számos hibridet, valamint fajtát foglal magában. A nemzetség a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik és az északi félteke mérsékelt éghajlati övezeteiben honosak fajai, melyből legtöbbjük (mintegy 70 faj) természetes előfordulási helye Kínában van.
Rendezés:

Hamvas gyöngyvessző 'Grefsheim 2 literes kont.

1.770 Ft
Spiraea cinerea 'Grefsheim, Hamvas gyöngyvessző. 1-1,5 méter magasra fejlődő, szinte gömb alakú cserje, melynek hosszú vesszőin áprilisban végig fehér virágai nyílnak. B
Bármely talajon nevelhető, de klasszikus formáját és dús virágzatát csak laza, tápanyagban gazdag talajban és napos helyen éri el.

Japán gyöngyvessző Gold Flame 2 literes kont.

1.960 Ft
Spirea Japonica Gold Flame, Japán gyöngyvessző. Törpenövésű, bőséges virágdíszt adó, könnyen nevelhető lombhullató cserjék. Mekkora a szállítási méret?

Pompás gyöngyvessző 2 literes kont.

1.690 Ft
spirea antony waterer, Ciklámen, törpe gyöngyvessző. Alacsony (maximum 1 méter) növésű, bőséges virágzatú, könnyen nevelhető lombhullató cserjék. Mekkora a szállítási méret?

Aranylevelű Japán gyöngyvessző 2 literes kont.

1.690 Ft
Spirea golden princess, Arany Japán gyöngyvessző. Törpenövésű, bőséges virágdíszt adó, könnyen nevelhető lombhullató cserjék. Mekkora a szállítási méret?

Japán gyöngyvessző Little Princess 2 literes kont.

1.790 Ft
Spirea Japonica Little Princess, Japán gyöngyvessző. Törpenövésű, bőséges virágdíszt adó, könnyen nevelhető lombhullató cserjék. Mekkora a szállítási méret?

A gyöngyvesszők lombhullató cserjék és az egészen kis mérettel rendelkezők és akár nagyobbra, pár méteres nagyságra megnövők is találhatók közöttük. Közös tulajdonságuk, hogy nagyon dekoratív cserjék, hiszen tömötten álló, általában fehér - de rózsaszín árnyalatú változata is vannak - virágaival díszítenek, melyek ernyőszerű virágzatba tömörülnek. Nemcsak gyönyörűek, hanem strapabíróak is, hiszen legtöbbjük átlagos kerti talajon és egyszerű körülmények között egyaránt könnyen nevelhető. Ültethetők szoliterként, de csoportosan is, sőt egyes fajai sövényként is megállják helyüket.

Milyen típusú növény a gyöngyvessző?

A gyöngyvesszők fajtól függően sűrűn elágazó és tömör cserjét nevelnek, melyek hajtásai mereven felállók. Vannak fajai, melyek törpecserjeként nőnek, mindössze 0,5-1 méter magasak, de egyesek elérhetik akár a két méteres magasságot is. 

Megnézem a teljes cserje kínálatot ►►►

Jellemző rájuk, hogy lombhullató növényfajok, melyek levelei egyszerűek és többnyire rövid levélnyélen ülnek. Leveleik széle gyakran fűrészes vagy fogazott, de lehet karéjos szélű egyaránt. A tisztán zöld lombozatú fajtákon kívül sárgászöld levéllel rendelkező fajták is vannak, némelyikük gyönyörű őszi színezettel is rendelkezik. A gyöngyvesszők közös tulajdonsága, hogy dúsan virágoznak, az előző, esetleg az éves hajtásaikon nagyon sűrűn állnak. Virágaik kicsik, kerekdedek, öt csészelevelűek és ötszirmúak, többnyire fehérek, ritkán rózsaszínek. A virágzás ideje fajtól függően változik, vannak a lombfakadás előtt nyílók, lombfakadás után nyílók és vannak nyár végén az éves hajtásokon virágot hozók. Termései tüszőtermések, melyek gyakran csavarodva állnak.

 

Milyen gyöngyvessző fajták vannak?

Rengeteg gyöngyvessző faj és ezek fajtái állnak rendelkezésre, melyek közül igényeinknek megfelelően választhatunk. Lássuk most ezek közül párat, melyekkel a leggyakrabban találkozhatunk.

 

Japán gyöngyvessző (Spiraea japonica)

A japán gyöngyvessző 60–120 cm magas, sűrűlombú, gömbölyded koronát nevelő cserje. Levelei hosszúkásak vagy lándzsa alakúak, tavasszal, kihajtáskor barnás-pirosak. Nagy és lapos bogernyőkben csoportosuló rózsaszín virágai június végétől több hullámban nyílnak egészen augusztus végéig. Igényes növény, az átlagosnál a kissé nyirkosabb talajokat is kedveli. Elsősorban az intenzíven fenntartott kertekbe (házikert, kiemelt közpark stb.) való, ahol szoliternek, virágos cserjefoltnak vagy szabadon növő jelzősövénynek ültethető. A dúsabb virágzás érdekében ajánlatos a vesszőket tavasszal rövidre visszametszeni. Érdemes naposabb környezetbe ültetni, valamint a kötöttebb talajokat ültetése céljából kerülni. Öntözni nem kifejezetten szükséges, de enyhén nedves talajon jobban érzik magukat egyedei.

 

Kerti gyöngyvessző (Spiraea × vanhouttei)

A kerti gyöngyvessző 1,5–2 m magasra növő, mereven felálló ágú cserje, ami edzettsége és igénytelensége révén a legszélesebb körben elterjedt. Levelei rombos tojásdad alakúak, gyakran kissé 3–5 karéjúak. Nagyon dús virágzású növényfaj, hajtásai szinte meghajlanak a nagy virágtömeg alatt, melyet fehér, tömötten álló virágai adnak. Lombfakadás után, tavasszal virágzó faj. Alkalmas nyírott vagy nyíratlan sövénynek, térhatároló cserjefoltok kialakítására, de szoliterként is jól mutat. Könnyen gondozható, sok törődést nem igényel. Ajánlatos azonban fényes helyre ültetni, hiszen árnyékban gyérebben virágzik. Megfelel számára az átlagos kerti talaj, de a szárazságot és a szennyezett levegőt is jól tolerálja.

 

Hamvas gyöngyvessző (Spiraea × cinerea)

Kompakt növekedésű, általában 1,5 méter magasság alatti cserje. Vékony vesszői felfelé törnek, majd oldalra hajlanak, termete ettől inkább félgömb alakú. Fehér virágait április–május elején a lombfakadás előtt, a vesszők teljes hosszában igen dúsan hozza, mely által vesszői kecses megjelenéssel hajlanak vissza. Levelei ép szélűek, színükön és fonáki oldalukon egyaránt finoman selyemszőrösek (hamvasak), ezáltal levelei szürkészöld megjelenésűnek tűnnek. A levelek keskenyek, a felső harmadukban kiszélesedők. Hazánkban a szélsőséges talajok kivételével mindenhol kielégítően fejlődik.

  

Nipponi gyöngyvessző (Spiraea nipponica)

Japánból származó, 1,5–2,5 méter magasra megnövő, gömbölyded habitusú cserje, mely kultúrába kerülése csak nem olyan régi múltra tekint vissza. A hajtások szögletesek, a levelek aprók, 1–3 cm hosszúak, ovális alakúak, csúcsi részük fogazott szélű, de a hajtások végén kerekdedek, lekerekített csúcsúak. Edzettsége megközelíti a kerti gyöngyvesszőjét, virágzása annál valamivel később kezdődik, de jóval látványosabban és gazdagabban virágzik, ezért szoliternek vagy térhatároló cserjének alkalmasabb. Átlagos kerti körülmények megfelelnek számára, valamint naposabb környezetben több virága képződik. Öntözni sem szükséges csak fiatal korban, legalább az ültetés követő egy évben.

 

Élesfogú gyöngyvessző (Spiraea × arguta)

Cserjéje 1,5 méter körüli magasságra nő meg, hajtásai vékonyak, ágrendszere pedig felálló. Levelei aprók (2–4 cm-esek), élénkzöld színűek, keskeny lándzsa vagy keskenyen tojásdad alakúak, szélük fűrészes. Fehér virágait lombfakadás előtt nyitja, már áprilistól egészen májusig elejéig hozhatja, melyek a vesszők teljes hosszában igen dúsan nyílnak. Kissé igényes, hiszen kedveli a jó kerti viszonyokat, valamint a savanyú talajt és a rendszeres vízellátást, de a talaj mésztartalmára érzékeny fajnak mondható.

 

Nyírlevelű gyöngyvessző (Spiraea betulifolia)

A nyírlevelű gyöngyvessző kb. 50–80 cm-esre megnövő, tömött bokrú cserje. Levelei széles tojásdad alakúak, melyeket lekerekített csúcs és csipkés szél jellemez, valamint színi oldala sötét, fonákukon pedig szürkés-zöldek. Fehér virágai 3–6 cm átmérőjű bogernyőkben júniusban nyílnak. Legjobban a humuszos és üde talajba érzi jól magát, intenzíven gondozott kertbe, valamint sziklakertbe egyaránt ültethetők egyedei.

 

Hogyan zajlik a gyöngyvessző metszése?

A nyáron virágzó fajokat tavasszal minden gond nélkül meg lehet metszeni, hiszen a virágzásig van elég idejük kompenzálni levágott részeiket, így ez nem befolyásolja virágainak mennyiségét. A metszés még elő is segíti az erőteljes új hajtások növekedését, valamint a buja virágzást a nyár folyamán. A tavasszal virágzó cserjéket, tavasszal nem szabad metszeni, csak a virágzás után, ezeknél elegendő néhány évente a nem kívánatos részek kivágása, melyek elszáradtak, betegség tüneteit mutatják vagy elöregedtek.

 

Hogyan szaporítsuk a gyöngyvesszőt?

A gyöngyvesszők erősebb növekedésű fajait fásdugványozással, még a gyengébb növekedésűeket általában a nyár elején lehet szaporítani zölddugványozással.

 

Hogyan gondozzuk a gyöngyvesszőt?

A gyöngyvesszők a könnyen gondozható növényfajok listáját bővítik, ha számukra megfelelő helyre történt ültetésük. Az ültetés utáni első évben rendszeresen öntözni kell, valamint az ültetés után tövi részének talajtakarása is segíthet megtartani a nedvességet a talajban.

Hova ültessük a gyöngyvesszőt?

A fajok leírásánál már utaltam rá, hogy legtöbbjük a napos fekvést kedveli, de az enyhén árnyékos helyet is elviselik. Naposabb körülmények között viszont dúsabb virágzásukra számíthatunk. Talajban nem nagyon válogatnak, de inkább legyen nedves és jó vízelvezetésű, valamint tápanyagban gazdag és mészben szegény.

A kertben sokféleképpen hasznosíthatók, kompakt növekedésű változatai akár a kisebb méretű kertekbe is alkalmasak. Az alacsony, gömb alakú koronát nevelő gyöngyvesszők ültethető kis csoportokban díszfüvekkel és évelővel együtt, vagy alacsony sövényként. A magasabb növekedésűek alkalmasak ágyások vagy szegélyek háttérnövényeként.

 

Alkalmas-e a gyöngyvessző sövénynek?

A gyöngyvesszők sokrétű hasznosíthatósága közé tartozik sövényként való ültetésük is. A magasabb, cserjeszerű példányai jól nevelhetők szabadon növő virágzó sövényeknek, még a kisebb változatok főként alacsony sövénynek vagy szegélynövénynek is ültethetők.