Rhododendron választék

A rhododendron (Rhododendron sp.), magyar nevén a havasszépe, az egyik legszebb, de ezzel együtt az egyik legigényesebb kerti virágcserjénk. Botanikai neve görög eredetű, szó szerint "rózsafát" jelent. Nemzetsége a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozik, és több mint ezer fajból áll, melyben a 15 centiméter magas törpecserjétől a 20 méter magas fáig mindenféle változata, valamint lombhullató és örökzöld fajai is megtalálhatók. A kert díszítésére szánt fajainak többsége Kelet-Ázsiából származik, ahol általában lombos vagy vegyes erdőkben, savanyú, egyenletesen nedves és humuszos talajon élnek.
Rendezés:

A Kárpátokban és az Alpokban néhány honos faja is megtalálható, ahol főként kétezer méteres magasságban élnek, ritkás tűlevelű erdőkben. A fajok nemcsak méretükben, hanem virágaik színében és télállóságuk tekintetében is eltérnek egymástól. Hazánkban általában a télálló fajok ültetése terjedt el kerti körülmények között. Ahhoz azonban, hogy a növény szép virágaiban gyönyörködhessünk, nem elég a tűző naptól védett, de napos helyet biztosítani számára, hanem egyéb igényit is szem előtt kell tartani nevelésük és gondozásuk során.

Milyen típusú növény a rhododendron?

A rhododendron egy lassú növekedésű dekoratív cserje. Levelei a fás részeken sugárirányban elhelyezkedők, váltakozó állásúk. A legtöbb faj esetében leveleik tojásdadok, hosszúkásak, ép szélűek, mely szélek gyakran a fonáki oldal felé ívelnek. A növény lombozata túlnyomórészt örökzöld, de vannak lombhullató változatai egyaránt. A rhododendron virágainak színspektruma még a rózsákénál is szélesebb, de általában a fehér, sárga és vörös virágszínezet a domináns. A virágbimbók az előző évben alakulnak ki és a legtöbb esetben április-májusban nyílnak.

Milyen rhododendron fajták vannak? 

Rhododendron hibridek (Rhododendron hybrid)

A díszkertek számára a legnagyobb és legfontosabb fajtacsoportot az örökzöld nagyvirágú hibridek adják, amelyek gyakran több méter magasságig nőnek, erőteljes növekedésüknek köszönhetően. Számos hibridfajta létezik, melyek virágaik alakjában és színében is eltérnek egymástól. Lila virágú fajták pl. ’Diadem’, ’Kabarett’, ’Dark Purple’, ’Metallica’ és a ’Rasputin’. Rózsaszín virágai a ’Rocket’, ’Roseum’, ’Elegans’, ’Anastasia’ ’Bismarck’, ’Constance’ és ’Germania’ fajtáknak vannak. A ’Goldbukett’, ’Westerstede’ sárga virágúak, még az ’Album’, ’Cunningham's White’ és az ’Eskimo’ fehér virágszínű fajták. A ’Robert de Belder’ különleges számít, hiszen háromszínű virágai, sárgák, rózsaszínek és fehérek.

Ketaba-havasszépe (Rhododendron catawbiense)

Ez a faj terebélyes bokrot nevel, mely magassága a 2–3 métert is elérheti. Levelei nagyok, fénylőek, bőrszerűek, örökzöldek. Virágai dús sátorvirágzatban nyílnak május közepén. Az örökzöld hibridek egyik legfontosabb szülőfaja, mely nagyon változékony, hiszen fajtái a legkülönbözőbb virágszínűek lehetnek a fehértől a sötét bíborpirosig. A ’Grandiflorum’ egy nagyméretű és lilavirágú fajta, még a ’Nova zembla’ sötét-piros virágaival díszít.

Pontusi havasszépe (Rhododendron ponticum)

A pontusi havasszépe 2–4 méter magas koronát nevelő örökzöld faj. Megjelenése a Ketaba-havasszépére emlékeztető, bőrszerű fénylő levelei azonban keskenyebbek, virágai kisebbek és lilás-piros színezetűek. ’Variegata’ fajtája liláskék virágú, lombozata fényes és tarka megjelenésű.

Milyen földet szeret a növény?

Talaj szempontjából a rhododendronok meglehetősen igényesek. A nagyon laza és humuszban gazdag talaj felel meg számukra leginkább, akárcsak természetes élőhelyükön, hiszen a növény gyökerei a nehéz agyagos talajban nem tudnak megfelelően terjedni. A rhododendronok emellett mészkerülő fajoknak számítanak, ezért létfeltételük a gyakorlatilag mészmentes, erősen savanyú talaj (pH 5 alatt), a meszes talaj gyakran okozza pusztulásukat. Kivételt képeznek ez alól egyes mésztűrő alanyra oltott rhododendronok, melynek meszes talajba is ültethetők.

Hogyan zajlik a növény ültetése?

Az ültetésének optimális időszaka áprilistól májusig tart. Kedvezőtlen talajviszonyok esetén ültetés előtt érdemes számára megfelelő talajt készíteni, ehhez minden növény számára ássunk egy 50 centiméter mély és 150 centiméter átmérőjű gödröt. A gödör aljába 10 centiméter vastagságban durva homokot szórva a vizesedés megakadályozható. Agyagos talaj esetében kéreg komposzt, homok és lehetőség szerint érett tehéntrágya keveréke kerüljön. Amennyiben talajunk homokos, elegendő, ha az ültetés előtt kéreg komposztot és szarvasmarha-trágyát dolgozunk ültető gödrébe. Alternatív megoldásként természetesen a kereskedelemben kapható hagyományos rhododendron föld is alkalmas a talaj javítására. Az ültetés folyamatában nagyon fontos arra ügyelni, hogy a növényeket ne ültessük túl mélyre, a gyökérlabdát nem szabad talajjal befedni, inkább hagyjuk pár centiméter magasságban kilógni.

Mit kell tudni a rhododendron gondozásáról? 

A rhodedendron vízigénye

A rhododendron az egyenletes vízellátást kedveli, főként aszályos időszakokban szükséges rendszeresen öntözni, illetve az ültetés utáni első évben. A bőséges öntözést meghálálja, viszont a pangó vizet nem tolerálja. Az öntözésnél arra mindenképp ügyeljünk, hogy lehetőség szerint esővízzel öntözzük, csak abban az esetben csapvízzel, ha az mészmentes.  

A rhododendron fényigénye

Természetes élőhelyén általában nagyobb méretű fák árnyékában élnek, ezért kertünkben is olyan helyet válasszunk számára, mely enyhén árnyékos, nem éri tűző déli napsütés. Túlzottan sötét helyen nevelve azonban kevesebb virágot hoznak egyedei. A rhododendron szakértői az erdei fenyőt ajánlják ideális árnyékfájának, mivel hosszú és vékony tűleveleivel világos árnyékot vet, emellett mély és gyéren elágazó gyökerekkel rendelkezik, amelyek nem versenyeznek a rhododendron gyökereivel.

A rhododendron fagytűrése

A rhododendronok fagy- illetve téltűrése fajtól függően változik. A hazai díszfaiskolákban általában a kertbe is kiültethető, télálló típusok kaphatók. Konténerben nevelt növény esetében, azt télire csak akkor lehet kint hagyni, ha cserepét a földbe süllyesztjük, és ezután tövi részét gondosan takarjuk. 

Hogyan lehet a rhododendront  szaporítani?

A rhododendron hibrideket a faiskolában általában oltással szaporítják. A hobbikertészek számára azonban szaporításának legegyszerűbb módja a bujtás. Ekkor egy, a talajhoz közel álló hajtást kell választani, mely lehetőség szerint minél hosszabb legyen és minél kevesebb oldalhajtással rendelkezzen. Az esetleges oldalhajtásokat le kell metszeni, majd a hajtás azon részének kérgéből, amely a talajba kerül, egy késsel egy keskeny, kb. 2 cm-es darabot kell kivágni. Ez a vágási hely fog majd később legyökerezni. Ezután készítsünk elő egy sekély mélyedést, melybe a hajtás kerüljön a vágási oldallal lefelé, ezt érdemes egy kampóval is rögzíteni. A hajtáscsúcs leveles végét ne borítsuk talajjal, hanem óvatosan egyenesítsük ki és rögzítsük egy kisebb méretű karóhoz.

Hogyan teleltetessük szabadban a rhododendront?

Az örökzöld télálló fajoknak is jól jöhet egy kis segítség, hogy átvészeljék a hideg időszakot. A növények tövi részét érdemes takarni mulccsal, fenyőkéreggel. A lombozat egészségének megőrzése érdekében, főként a túlzottan hideg széltől és téli napsütéstől óvva, árnyékolással vagy takarással védjük meg.

Hogyan zajlik a rhododendron metszése?

Általában a rhododendronokat nem szükséges metszeni, de a jól begyökerezett egyedeit formára lehet nyírni, akár erősebben is vissza lehet vágni az idősebb fás részekre. A növény méretének vagy alakjának korrigálását tavasszal végezzük el. Az alakra igazításkor az eltávolítani kívánt ágat az utolsó ágörvig kell visszavágni, addig, ahonnan azt szeretnénk, hogy az új hajtásai kifejlődjenek. A virágzás végeztével az elnyílt virágokat is metsszük le, így nem hoz majd magot és erejét inkább a jövő évi virágrügyképzéshez tudja felhasználni.

Mikor virágzik a rhododendron?

A virágzási időszak általában fajtól és fajtától, valamint a termőhely adottságaitól függően változik, de leggyakrabban április végétől június elejéig tart. A fővirágzás időszaka a legtöbb évben május közepére tehető.

Milyen jellemző betegségei vannak a rhododendronnak? Hogyan védekezzünk  ezek ellen?

A rhododendronokon több kártevő és kórokozó is okozhat növényvédelmi problémát. Levelein a lisztharmat megjelenését fehéres bevonat, a rozsdáét pedig sárgás-narancssárgás foltok jelzik. Virágainak szépségét pedig a szürkerothadás tünetei ronthatják, azok barnulásával és elhalásával. A fitoftóra is jelentős károkat tud okozni, hiszen az általa megtámadott növények egyes ágainak, vagy az egész növények az elhalása is bekövetkezhet. A kórokozók elsősorban a gyengébb kondícióban lévő növényeket támadják, ezért kiemelt szerepe van a megelőzésnek, a növények ápolásának, az igényeinek megfelelő talajba történő ültetésnek. A első tünetek megjelenésekor az egyes növényi részek eltávolítása is elégséges lehet, nagymértékű terjedésük esetében azonban gombaölő szeres kezelés ajánlott.

A kártevők közül gyakori vendégnek számítanak a levéltetvek, melyek  már kihajtáskor, az új levelek fonáki részén szívogatnak. A rhododendron csipkéspoloska károsítása által a levél színén, az elhaló sejtek miatt matt zöld, ezüstös szívásnyomok láthatók. A barázdáshátú vincellérbogár a leveleken lévő karéjozó rágásnyomokról ismerhető fel. A kártevők ellen a kémiai védekezés elengedhetetlen.