Agglegénypálma választék

Az agglegénypálma (Zamioculcas zamiifolia) botanikailag az Araceae, vagyis a kontyvirágfélék családjába tartozó növényfaj. Eredetileg Kelet-Afrika erdeiből származó örökzöld, lágyszárú növény, mely kicsivel több, mint egy méter magasra nő meg. A száraz időszakokat is viszonylag jól tűri, melyet a burgonya szerűen megvastagodott gyöktörzsében felhalmozott víz segítségével képes átvészelni. Húsos levélnyélen ülő levelei párosan szárnyasan összetettek, általában 8-12 db levélből állnak. Lombozata különleges formájú, fényes sötétzöld színű, levélkéi pedig hegyesek, tojásdad alakúak. Dísznövényként való hasznosítása csak rövid, körülbelül két évtizedes múltra tekint vissza. Nemcsak saját részre, hanem ajándékként is kiválóan szolgál, hiszen mutatós, gondozása pedig csekély odafigyelést igényel, így kezdő hobbikertészek számára egyaránt ajánlható. Ezt a tényt bizonyítja az is, hogy egyedeivel gyakran találkozhatunk irodákban, közintézményekben, sőt még bevásárlóközpontokban is. Igénytelensége miatt bátran mondhatjuk, hogy az egyik legszívósabb és emellett szépen is mutató levéldísznövényünk.
Rendezés:

Legénypálma vagy agglegénypálma?

Az agglegénypálmának többféle elnevezése is van a köznyelvben, melyek közé a legénypálma, legényvirág, zámiopálma, zámia vagy a latin neve a Zamioculcas zamiifolia után lerövidített ZZ pálma is beletartoznak.

Mi jellemzi az agglegénypálmát?

Lássuk, hogy mik az agglegénypálma legfontosabb tulajdonságai.

Milyen nagyra nő egy agglegénypálma?

Az agglegénypálma növekedési formája, habitusa a páfrányokra emlékeztető. A leveleik kihajtásuk után általában napfénnyel kellően ellátott körülmények között és megfelelő feltételek biztosítása mellett gyorsan növekedésnek indulnak. Általánosságban a 60-80 cm-es magasságot érik el, de ha különösen jól érzi magukat, akkor akár egy méternél is magasabbak lehetnek. Sötétebb helyen tartva azonban hajtásai megnyúlnak, gyengék lesznek.

Mekkora az agglegénypálma vízigénye?

Az agglegénypálma egy alacsony vízigényű növényfaj. Az egyetlen dolog, amit a növény meglehetősen nehezen visel el az a túlöntözés. Inkább kevesebbet, kéthetente egyszer öntözzük és hagyjuk talaját kissé kiszáradni, mintsem, hogy túlöntözzük. Amennyiben ez mégis bekövetkezik, a legjobb, amit ekkor tehetünk, hogy gyorsan átültetjük és a továbbiakban lényegesen kevesebbet locsoljuk. Különösen a téli hónapokban és sötétebb helyen tartva kell nagyon takarékosan öntözni, míg nyáron magasabb hőmérsékleti viszonyok között növeljük öntözésének mennyiségét. Páratartalom szempontjából azonban nem mondható túl igényesnek, a száraz levegőt is jól viseli, ezért fűtött helyiségben is tarthatók, de a legjobb számára a nem túl párás és nem is túlzottan száraz környezet.

 

Mekkora az agglegénypálma hőigénye?

Az agglegénypálma számára megfelelő hőmérséklet 20°C felett van. A 16°C alatti hőmérséklet negatív hatással van növekedésére, hosszas lehűléstől ezáltal egyedeit védeni szükséges. A szabadban tartott agglegénypálmát tartósan 16°C alatti hőmérsékletnél már érdemes otthonunkba bevinni, valamit arra is ügyeljünk, hogy hirtelen ne érje a növényt nagy hőmérsékletváltozás. Télen is, lehetőség szerint a szobában neveljük, ne pedig fűtetlen lépcsőházban vagy garázsban.

 

Mekkora az agglegénypálma fényigénye?

Egyedei a napos helyen érzik magukat a legjobban. Érdemes néha a növényeket elforgatni is, ezzel biztosítva egyenletes növekedését, ugyanis az agglegénypálma leveleit a fény irányába forgatja. Kicsit sötétebb körülmények között is tarthatók, ekkor azonban mérsékelni kell az öntözését. A sötétebb körülményeket is viszonylag jól viseli, azonban ez a lassú növekedés mellett a leveleinek megnyúlását is okozhatja. Nyáron a szabadban is tarthatók példányai, de itt is csak a tűző naptól védett helyen fogják magukat jól érezni. Itt olyan helyre tegyük, ahol a nap lehetőleg csak reggel, vagy este éri, azt még képes jól tolerálni.

Milyen gyakran tápoldatozzuk?

Az agglegénypálma növekedési időszaka mintegy hat hónapig tart, körülbelül áprilistól szeptemberig, így ebben az időszakban nagyobb mennyiségű tápanyagra van szükséges. Az öntözéssel egy menetben, legalább havonta egyszer levéldísznövények számára adható tápoldattal lássuk el.

Megnézem a teljes levéldísznövény kínálatot ►►►

Mire kell figyelni az agglegénypálma gondozása során?

Milyen földbe ültessük az agglegénypálmát?

A pálmaföld vagy a normál virágföld egyaránt alkalmas nevelésükre, melyek kémhatása lehetőleg semleges, vagy enyhén savanyú legyen.

Mire kell figyelni az agglegénypálma szaporítása során?

Szaporítása legkönnyebben tőosztással történhet, melyet érdemes az átültetéssel egy menetben elvégeznünk. Ha sok türelmünk van, akkor 3-4 levélkét tartalmazó levéldugvány vízzel teli üvegbe helyezésével is szaporíthatjuk, melyet megfelelően fénnyel ellátott helyre tegyünk. Először a vízben lévő rész megvastagodása fog bekövetkezni, majd megjelennek az első gyökerek. A gyökerek megjelenése után a növények áthelyezhetők földdel megtöltött cserepekbe, melyekből kb. egy év elteltével képződik majd új levél. A szaporítás történhet még az egyes levélkék virágfölddel megtöltött edényekbe történő dugványozással is.

 

Mire kell figyelni az agglegénypálma átültetése során?

Az agglegénypálma rizómái általában nagyon gyorsan szaporodnak kedvező körülmények között, így hamar kinőhetnek az edényekből, ezáltal akár minden év tavaszán szükség lehet az átültetésre. A legfontosabb az, hogy valamivel nagyobb, vízelvezető nyílással is rendelkező edényt válasszunk számára, a felhasznált talaj pedig legyen jó vízáteresztő képességű. Túlzottan nagyméretű cserépbe nem ajánlatos azonban átültetni, ugyanis az agglegénypálma kedveli, ha rizómái kicsit összenyomódnak. Túl sok rendelkezésére álló hely esetében nagymértékű gyöktörzsfejlődése indul meg, amely leveleinek sárgulásához és satnyulásához is vezethet. Inkább minden évben ültessük át, törekedjünk a fokozatosságra, ezért a kisebb növényeknél mindig csak 2-3 cm-el, még méretesebbek esetében is csak 5-10 cm-el nagyobb edényt válasszunk. Átültetés után kb. egy hónap szükséges ahhoz, hogy a növény újra erőre kapjon és megkezdje zöld lomba növekedését.

 

Hogyan ápoljuk?

Levéldísznövény lévén nem árt rendszeresen gondoskodnunk leveleinek portalanításáról sem, melyet akár lezuhanyoztatásával, vagy ronggyal való letörlésével is végezhetünk. Metszeni nem szükséges egyedeit, de ha mégis levágnánk húsos levélnyelét, pl. levélsárgulás okán, a vágási felület jellemzően gyorsan beszárad és megbarnul. Az ejtett seb/sebek azonban az agglegénypálma esztétikai leromlását okozhatják. 

 

Mérgező növény-e az agglegénypálma?

A növénynek minden része mérgező, különösen a magjai. A mérgező hatásért a növény által termelt dikarbonsavak, az oxálsav és a kalcium-oxalát felelősek. A bőrrel vagy a nyálkahártyával érintkezve bőrpír és duzzanat, valamint égő érzés léphet fel. Nyelési nehézséget, hányást, hasmenést és görcsökkel járó gyomor-bélrendszeri problémákat is okozhat, amelyek az esetek többségében szerencsére csak enyhék és általában hamar megszűnnek. A növény alatti edényekben összegyűlő öntözővíz is tartalmazza ezeket a méreganyagokat, ezáltal tüneteket is okozhat elfogyasztása, így különösen a háziállattal rendelkezőknek szükséges erre fokozottan ügyelni. Természetesen a mérgezés gyanújának felmerülésekor minden esetben orvoshoz kell fordulni!

 

Virágzik-e az agglegénypálma?

Szobai körülmények között virágai csak ritkán jelennek meg. Leggyakrabban idősebb példányainál tapasztalhatjuk meg virágzásukat szobában nevelve, azonban csak akkor, ha minden környezeti feltétel optimális, 100%-ban megfelelő számukra. Ez azt jelenti, hogy közepes fény- és páratartalom-igénye, mérséklet vízigénye és a legalább a 20°C-os hőmérséklet egyaránt teljesülnek. Virágai kevésbé feltűnőek, csak alapos szemrevételezés során vehetők észre, hiszen azok a levélnyél tövében rejtőzve helyezkednek el, általában a nyár közepétől őszig nyílnak. Ritkasága miatt virágzása azonban nagy örömöt nyújthat tulajdonosának. Nem különösen látványos virágainak torzsája fehéres-zöldes-sárgás árnyalatúak, melyet zöld színű fellevél vesz körbe, méretük kb. 8-10 cm hosszúságú. Torzsavirágzatának húsos szárán pedig az apró virágai helyezkednek el.

 

Mik az agglegénypálma leggyakoribb betegségei? Hogyan lehet védekezni ezek ellen?

A kártevők és a kórokozók szerencsére nem kedvelik az agglegénypálmát. Az egyetlen dolog, ami ezt a robosztus növényt képes tönkretenni, leveleinek sárgulását és gyökérrothadását okozni az a túlöntözése. A levelek sárgulását és égését a közvetlen napfénynek kitett növények egyaránt mutathatják, ilyen esetben helyezzük át egyedeit kissé sötétebb körülmények közé. Nem hiába terjedt el széles körben az agglegénypálma tartása, hiszen egy könnyen nevelhető, igénytelen, kisebb mértékű odafigyelést igénylő, de annak ellenére mutatós dísznövényünk