Mit jelent az, hogy arborétum és, hogy botanikus kert?
A mindennapi beszéd során sokszor használják a két kifejezést szinonimaként. Ez azonban megtévesztő, hiszen az arborétum nem egy teljesen másik hely, hanem a botanikus kert egy fajtája. A botanikus kertet füvészkert néven is ismerhetjük. A kert alapvetően egy nagy kiterjedésű növénygyűjtemény. A botanikus kertek ma is ugyanazt a célt szolgálják, mint régen: ismeretterjesztő és oktató céljuk van. Itt egyaránt megtalálhatjuk az adott országban honos, és más országok idegen növényeit is. Az itt fellelhető növényfajtákat minden esetben egy megadott szempontrendszer szerint kategorizálják. Világszerte csaknem 2000 botanikus kert található. Az arborétum egy olyan botanikus kert, amelyben kifejezetten cserjék és fák kaptak helyet. Általánosságban elmondható, hogy ugyanazzal a céllal jött létre, mint a botanikus kert. Érdekes azonban, hogy a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése és a veszélyeztetett fajok megőrzése, segítése jellemzi. Az arborétumok sok esetben a botanikus kertek részeiként működnek, ahogyan például a pálmaházak is. Általában sok olyan egzotikus növényt tartanak, amely nem jellemző az adott ország növényvilágára.
Melyek a leggyönyörűbb arborétumok és botanikus kertek hazánkban?
Hazánkban minden országrészre jut egy kihagyhatatlan botanikus kert. Több mint tíz botanikus kert és több mint harminc arborétum várja a látogatókat. Ha valaki végigjárná ezeket, akkor a MABOSZ (Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége) oldalán az összes tagintézmény megtalálható. Mindegyik arborétumnak megvan a maga szépsége, valamint az a sajátossága, ami miatt biztosan emlékezni fogunk rá. Most azokból válogattunk egy tucatnyit, amit egyszer mindenképpen látni kell!
Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert
A vácrátóti arborétum (2163 Vácrátót, Alkotmány út 2-4.) kétségtelenül az egyik leghíresebb Magyarországon. Az ország legnagyobb botanikus kertjének számít, és az élő növények legbőségesebb válogatása is itt található. A kert a vácrátóti kastélyparkból jött létre feltehetőleg a 18. század végén. Valószínű, hogy Géczy István telepíttette. Az első írásban is rögzített említése 1827-ből származik. Eredetileg a vácrátóti terület is az angolkertek mintája alapján jött létre. Az 1871-től, Vigyázó Sándor gróf jóvoltából fokozatosan átépítették, felújították. A kezdetben telepített növények egy részét azért ma is őrzi. A II. világháborúban megkárosított területet az 1950-es években kezdték visszaállítani. Ekkor jelentős szaporítást és fejlesztést is végeztek. Március 1-től november 1-ig minden nap a látogatók rendelkezésére áll. A vácrátóti arborétumban minden hónapban érdemes ellátogatni. A hónap növényeit bemutató séta éppen az aktuálisan virágzó és érdekes fajokat gyűjti egybe. Ráadásul számos tematikus sétával rendelkeznek, így bármilyen korosztályú érdeklődő számára élmény. A vácrátóti növényzet összetételében minden megtalálható: cserjék, fák, sziklakerti és évelő növények is. Külön üvegházi növénygyűjteménnyel is rendelkezik. Összességében több mint 13000 faj, ezek közül számos őshonos és telepített növényfajta is megtalálható. Ebben a botanikus kertben a gyűjtemény minden részének van egy vagy több kiemelkedő példánya. A dendrológiai gyűjtemény leginkább egzotikus tagjai a közép- és kelet-ázsiai cserje- és fafajták. Az évelő és sziklakerti gyűjteményben áprilistól számtalan pompás növény virágzik. Az üvegházi gyűjteményben pedig elképesztő kaktuszokkal és ananászfélékkel találkozhatunk. A botanikus kert egyik legkülönlegesebb növénye azonban talán a mocsárciprus. Egyedülálló légzőgyökerei páratlanok. Nem véletlen, hogy a vácrátóti arborétum egyben az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának intézete. Az Ökológiai és Botanikai Intézet a hazai növénytudományi kutatás kiemelt állomása is.
Jeli arborétum
A Jeli arborétum (Vasi-Hegyhát, Kám község) kialakítása 1922-ben vette kezdetét. A híres botanikusnak, Gróf Ambrózy-Migazzi Istvánnak köszönhető a varázskert létrejötte. Hóvirág-, sáfrán- és tőzikefajok telepítésével a növények honosítása is megindult. A háborús időszak alatt és az azt követő években az arborétumot teljesen elhanyagolták. 1953-ban szerencsére nagy gondot fordítottak a terület megóvására. Az 1950-es években útjára induló virágzás pedig a mai napig tart. A Jeli arborétum április 1 és szeptember 30 között látogatható. A rododendronok virágzása miatt az érdeklődők számára a legkedveltebb hónap a május. Az arborétum növényzete főként örökzöldekből, cserjékből, lombhullatókból és rododendronokból áll. A különböző fenyő- és nyírfélék éppúgy megtalálhatók itt, mint a borókák és az őshonos növények. Az itt fellelhető fajok több mint 40.000 hektáros területen látogathatók. Cédrusok és mamutfenyők, ciprusok és jegenyefenyők is szép számban vannak jelen. A Jeli arborétum egyik érdekessége, hogy az egzotikus növények aránya rendkívül jelentős. Az arborétum igazi ékessége azonban a havasszépe, amely egy örökzöld rododendron. A virágzása az egész területet feldíszíti. Nemcsak káprázatos színeivel hódít, hanem pompás illatával is. Havasszépét most tőlünk is rendelhet!
Folly arborétum
A Folly arborétum (8257 Badacsonyörs, Kápolnavölgyi út 25.) igazi hazai sikertörténet. A mesés növénygyűjtemény ugyanis egy család sorsába is betekintést nyújt. A mai arborétum elődjét Folly Gyula pécsi orvos telepítette az 1900-as évek elején. A gazdag telepítéseknek az alapító halála és az első világháború vetett véget. Az arborétum egy része sikeresen átvészelte a II. világháborút, ezért aztán megindulhatott a fejlesztés. Az 1950-es évek elején ifj. Folly Gyula kezei alatt az arborétum töretlen virágzásnak indult. Ma is a Folly család irányításával bővül a gyűjtemény. Az arborétum egyik pozitív jellemzője, hogy egész évben látogatható. Ráadásul számos áttelelő fa is megtalálható az arborétum területén, kipróbálhatjuk a késő őszi vagy téli időszakban. Főként egzóták (trópusi növények) és cserjék jellemzőek. Ezen belül számtalan ciprus- és fenyőfajta, valamint boróka és cédrus is megtalálható. Körülbelül 500 faj él egy helyen, melyeknek csaknem a fele az egzotikus növények közi tartozik. Az arborétum kiemelkedő értékét a ciprusok adják, hiszen a világ összes ciprusfaja része a Folly-gyűjteménynek. További érdekessége a balatoni klíma hatásának érvényesülése a helyi növényzetre. Ezenkívül borókái és lenyűgöző fenyőféléi is az arborétum díszei közé tartoznak. Különleges fenyőféléket most tőlünk is rendelhet!
Alcsúti arborétum
Az alcsúti arborétum (8087 Alcsútdoboz, Kastély 2.) az egyik legrégebbi telepített növénygyűjteményünk. 1825-től kezdve József nádor fokozatosan telepített ide különböző növényfajokat. Az arborétum egyedülálló vállalkozásnak is tekinthető, hiszen Magyarországra addig ismeretlen fajokat hozott. Szinte kizárólag mesterséges telepítésű növényekre épül a gyűjtemény. Az év egészében nyitva tart, csak viharos időjárás esetén nem látogatható. Érdemes februárban ellátogatni ide. Egzotikus fák és cserjék alkotják a növényzet jelentős részét, valamint kiemelkedő a hóvirág jelenléte. Híres az élőfagyűjteményéről, a fenyők és borókák régi és óriás példányairól, valamint tujáiról. Nem ritka, hogy 2 méteres törzsátmérővel rendelkező egyedekkel találkozunk. Az alcsúti arborétum igazi csodája azonban a hóvirágmezője, amely csaknem 2 hektárnyi területen pompázik.
Gödöllői arborétum
A Gödöllői erdészeti arborétum (Gödöllő, Isaszegi út 164.) 1902-ben jött létre. Ekkor részben még olyan fajok telepítésének céljából, amelyek az alföldi részek fásítását segíthetik elő. Fő célja azonban a fenyők honosítása és állományképzése volt. A világégéseket követően 1960-ban indult meg az egyik legjelentősebb telepítési program. A jelenlegi állomány alapját is ez a telepítés képezi. Egész évben nyitva tart a látogatók számára. Az örökzöldek kiemelkedő száma miatt az év minden hónapjában érdemes lehet felkeresni. Több mint 150 erdőtípus alkotja a növényállományt, melyen nagy része telepített növény. Az arborétum területének jelentős része a mai napig is az erdészeti kutatás kiemelt állomása. Az arborétum valódi különlegességét a fafajok társulásainak megjelenése adja, ugyanis az adott növénytakaró eredeti rétegzettségét adja vissza.
Szarvasi arborétum
A Szarvasi arborétum (5540 Szarvas, I. kk. 9.) hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű és jelentőségű arborétuma. Élő fagyűjteménye teszi azzá, hiszen nagyon öreg példányokat is lehet látni. Mára országosan védett természetvédelmi terület. Az arborétumot a Bolza család hozta létre a 19. század elején. Az örökzöldek telepítése Bolza József nevéhez köthető, akit Pepinek szólítottak, innen származik az arborétum másik neve, a Pepikert. Egészen 1943-ig volt a Bolza család kezében a birtok, amelynek gyűjteményét később az állam gondozta. Az arborétum az év minden napján várja a látogatókat. A jelentős fenyőgyűjteményre való tekintettel bármelyik évszakban kiváló választás az arborétum. A legjobb azonban talán mégis a melegebb hónapokban, hiszen akkor a Bolzai víztorony és kikötő is megtekinthető. A több mint 80 hektáros területen a tájképi kert megőrzése és gondozása a legfőbb feladat. Főként fásszárú növényfajok találhatók, köztük tölgyek és fenyőfélék nagy számban. Főként telepített növények alkotják az állomány nagy részét. Itt található Közép-Európa legnagyobb fehér tölgye, valamint több, 200 évesnél is idősebb kocsányos tölgy is.
Ciszterci Apátság Arborétum
A zirci Ciszterci Apátság Arborétum (8420 Zirc, Damjanich u. 19.) Magyarország legmagasabban fekvő arborétuma. Az itt található területi elemek közül (halastó, kőhíd) több már a 18. században is létezett. A növénytelepítés azonban az 1800-as évek elején kezdődött a 18 hektáron elterülő területen. A híres, 400 méter hosszú hársfasor telepítése is erre az időszakra tehető. Főleg Dréta Antal nevéhez köthetők az első ilyen irányú kezdeményezések. Általában november közepétől márciusig nem látogatható. Az év többi hónapja ideális lehet az érdeklődők számára. Körülbelül 600 cserje- és fafajta található a gyűjteményben, melynek fele hazánkban is honos növény. A hárssoron kívül itt találhatók Magyarország legidősebb fenyői is. Ezen kívül denevérfaunája is jellegzetes.
Desedai arborétum
A Desedai parkerdő és arborétum (Deseda-tó – Magyaregres – Somogyaszaló) jellegzetes gyaloghídjáról ismert. Viszonylag fiatal, hiszen 1978-ban alapították. A tervezés kiindulópontja a három évvel korábban mesterségesen kialakított Deseda-tó volt. A tóba nyúló félsziget ad otthont az egész évben nyitvatartó arborétumnak. Az év bármelyik évszakában idilli látványt nyújt a tó és környezete. A hidat régóta tartó egyeztetés után idén felújítják. Általában a környékbeli őshonos növények alkotják a gyűjtemény nagy részét, de vannak telepített fajták is. A bükk, a nyír és az ezüsthárs honos, de emellett ciprusok, tuják és fenyőfajták is megtalálhatók. Az arborétum egyik igazi ékessége a gyaloghíd, de különleges az interaktív, 21. századi tájékoztatás is.
Nyíri arborétum
A Nyíri arborétum (4531 Nyírpazony – Kabalás) az ország legfiatalabb növénykertje. 1993-tól datálható létrejötte, a telepítések 1995-ben kezdődtek el. Molnár Ibolya festőművésznek köszönhető, hogy ezen a területen is működik egy arborétum. Az év minden napján nyitva van, de csak előzetes egyeztetés alapján látogatható. A növényzetére főként az jellemző, hogy a Nyírség lágyszárú fajait és társulásait gyűjti egybe. Ezen kívül hazai díszfák, cserjék és nem őshonos fák és cserjék is megtalálhatóak. Továbbá kerti dísznövényekkel és gyógynövényekkel is büszkélkedhet. Fő jellegzetességét a mészkedvelő homokpusztagyepek adják.
Kámoni arborétum
A Kámoni arborétum (9700 Szombathely, Szent Imre herceg utca 84/B.) nem csak növénygyűjtemény. Tudományos kutatóintézet és a nyugati országrész ökoturisztikai központja is. Az arborétum tudatos építése dr. Saághy István nevéhez köthető, aki az 1890-es években kezdte el a munkát. A területén található gyűjtemény csaknem kétharmada elpusztult a 20. század első felében. Az 1950-es évektől meginduló fejlesztések következtében sikerült helyrehozni és bővíteni az arborétumot. Az év minden napján fogadja a látogatókat, de a legszebb tavasz végén. Az arborétum területén több mint 3200 fásszárú növény található, amely a legnagyobb hazai viszonylatban. Fenyőfélék, rododendronok, magnóliafajták, juharok és babérfajták is szép számmal megtalálhatók. Kaktuszgyűjteménye kiemelkedő, rózsagyűjteménye több mint 500 fajtából áll. (Bizonyos fajták nálunk is elérhetőek.)
Pannonhalmi Bencés Főapátság Arborétuma és Gyógynövénykertje
A pannonhalmi arborétum (9090 Pannonhalma, Vár 1.) az ország egyik legrégebbi füvészkertje. A szerzetesek ugyanis a monostor alapításától kezdve gondozzák a kertet. Az arborétumot 1802-ben hozta létre a bencés rend. A ma ismert képét és elrendezését azonban Szeder Fábián pap és tanár alakította ki az 1840-es években. Az egyik legnagyobb rekonstrukció a 2010-es években vette kezdetét. Az arborétum az év minden napján nyitva áll, de ha tehetjük, júniusban látogassuk. Akkor egyszerre járhatjuk be a gyógynövényházat és még a levendula virágzását is élvezhetjük. Több mint 1000 növényfaj lakja az arborétum területét, főként lágy- és fásszárú növények. A vérehulló fecskefű, a som és a hárs mellett igazi ritkaságokat is találunk. A szillevelű vasfa és gumifa legalább annyira értékes, mint a Levendula-lepárló műhely.
Budai arborétum
A Budai arborétum (1114 Budapest, Villányi út 29-43.) tökéletes választás akkor, ha úgy kerülnénk a természet és a növények közelébe, hogy nem akarjuk elhagyni a fővárost. Az arborétum 1853-ban Dr. Entz Ferenc elhivatottságának köszönhetően. 1876-tól található a Gellért-hegy déli részén. A növények telepítését először a Felső Kertben, 1893-ban kezdték el. Az Alsó Kert csak a II. világháború után változott arborétummá. Az év minden napján látogatható, bármelyik hónap kínál érdekességeket. Inkább hétköznaponként ajánlatos a látogatás, mert akkor biztosan mindkét kertrész nyitott kapukkal vár. Számos növényfaj megtalálható itt, amelyeket tematikus elrendezésben csoportosítottak. Vannak árnyékkedvelő növények, mediterránok és virágos díszfák is. Közöttük is központi helyet tölt be a nárcisz-, az orgona- és díszcseresznye-gyűjtemény. Nagy előnye, hogy ingyen látogatható, igazi különlegességét pedig a védett növények adják.
