Megnézem a Datolyaszilva kínálatot ►►►
Európán csak a múlt század végén és századunk elején terjedt el kerti körülmények közötti nevelése, hiszen amellett, hogy termését is élvezhetjük, díszfaként való nevelése egyaránt ajánlható különleges megjelenésének köszönhetően.
Milyen növény a datolyaszilva? Mi jellemzi?
Kedvező éghajlaton, vagyis a trópusi területeken a datolyaszilva akár 15 méter magasra is megnőhet. Lassú növekedésűek, akár fának vagy bokornak is nevelhetőek. A fák kérge sima felületű és vörösesbarna színezetű. Koronájának habitusa távolabbról megfigyelve lekerekített, így főként almafára emlékeztet megjelenése. A leveleik alakja is hasonlít az almáéhoz, váltakozó állásúak, de valamivel nagyobbak, felületük azonban simább és fényesebb, így mediterrán jelleget kölcsönöznek. Leveleik lombhullás előtt ősszel sárgára és narancsvörösre színeződnek. A termős virágoknak négy nagy zöld csészelevelük van, amelyek még az érett terméseken is láthatóak maradnak. A datolyaszilva vadon élő formáiban kétivarú (egylaki) és egyivarú (kétlaki) növények egyaránt előfordulnak. Virágzása május végére tehető, így a késő tavaszi fagy már nem veszélyezteti termőképességét. A sima héjú gyümölcsök súlya eléri akár az 500 grammot is. Termései éretlenül zöldek, később pedig leginkább nagyobb méretű paradicsomra hasonlítanak, de színezetük világosabb, narancssárgás árnyalatú.
Milyen fajtái vannak? Mi különbözteti meg ezeket?
A datolyaszilvából már több mint 1000 fajtát szelektáltak, amely fajták a termések nagyságában, színében, főként ízében és csersavtartalmában különböznek egymástól.
A ’Tipo’ egy nagyon nagyméretű gyümölccsel rendelkező fajta, mely érési ideje októberre tehető. Termése lapított gömb alakú, világos narancsszínű, nagyon ízletes és magokat nem tartalmaz. Az alapfajnál nagyobb téltűrő képességgel rendelkezik, de a jobb termés érdekében érdemes más fajtával együtt ültetni.
A ’Vaniglia’ középerős növekedésű fáin elliptikus vagy tojásdad alakú termések képződnek. Gyümölcsei novemberben érnek világos narancs-piros színezetűek, enyhén kicsúcsosodóak, méretük közepesen nagy, ízük kellemes.
Nagy termőképességgel rendelkező, oszlopos habitusú fát nevelő fajta a ’Brillant’, mely közepes méretű termésekkel rendelkezik. Kerek termései kissé megnyúltak, édesek, lédúsak, magot nem tartalmaznak.
A ’Cioccolatino’ közepes növekedési erélyű fajta, mely termései ugyan kisebb mérettel rendelkeznek, de annak ellenére nagyon zamatosak. Lapított gömb alakú gyümölcseinek érése októbertől kezdődik.
Hogyan gondozzuk a datolyaszilvát?
A datolyaszilva idősebb egyedei kevés törődéssel is beérik, inkább fiatal egyedeit kell nagyobb gondoskodásban részesítenünk.
Hova ültessük a datolyaszilvát?
A datolyaszilvát alapvetően a kert egy védett részébe kerüljön, ahol a legkevésbé éri a hideg szél hatása. Ajánlatos tehát egy meleg fekvésű déli irányú tájolással rendelkező házfal vagy egy belső udvar előtti helyet keresni számára. A datolyaszilvát lehetőség szerint inkább tavasszal ültessük, hogy a fáknak legyen egy teljes vegetációs időszakuk arra, hogy gyökereik még az első tél beállta előtt megfelelően megerősödjenek. A legjobb, ha tavasszal az ültetéssel egy menetben szerves-trágyával vagy műtrágyával is ellátjuk fiatal példányait, amellyel a fejlődésüket is elősegíthetjük.
Megnézem a kerti növények kínálatát ►►►
Kell e öntözni és műtrágyázni a datolyaszilvát?
Vízigényét tekintve közepesnek mondható, hiszen a rövid ideig tartó átmeneti szárazsággal egyedei képesek megbirkózni. Különösen nyáron, aszály idején öntözzük, valamint a fiatal példányoknak is szüksége lehet némi vízpótlásra és a termések éréskor egyaránt érdemes lehet öntözni csapadék hiányában. Tápanyagigénye magas, ezért főként tavasszal lehetőleg szerves trágyával, műtrágyával vagy komposzttal lássuk el kis fáinkat.
Milyen földet szeret a növény?
Talaj vonatkozásában nem mondható túlzottan igényes növényfajnak. Kedveli azonban a kissé agyagos, jó vízáteresztő képességű, jó vízgazdálkodású, humuszban és tápanyagban gazdag talajokat.
Kell védeni a datolyaszilvát télen a nagyon hideg időjárástól?
A datolyaszilva akár a -20 fokot is képes átvészelni károsodás nélkül, de fiatal egyedeit nem árt megfelelően felkészíteni a hideg időjárásra. A fák kérgének ősszel történő lemeszelése fehérre elősegíti a télen kialakuló fagyrepedések megakadályozását. A fiatal növényeket tövi részét kemény télen érdemes lehet vastag levéltakaróval vagy mulccsal is védeni.
Mikor terem a datolyaszilva?
A datolyaszilva szemzett és oltott példányai kb. a harmadik vagy a negyedik év után fordulnak termőre. A gyümölcsök érési időszaka októberben kezdődik és akár decemberig is eltarthat. A termések a kisebb fagyokat gond nélkül át tudják vészelni. Fajtától függően a narancssárgától a bíborig terjedő, teljesen színezett gyümölcsöket lehetőség azonban lehetőség szerint az első fagyok előtt szedjük le. Ideális esetben már a fáról puha állapotba szüretelhetjük. Amennyiben keményen kell leszednünk, abban az esetben is két hét alatt 12-15 Celsius-fokon beérnek.
Hogyan zajlik a datolyaszilva metszése?
A datolyaszilva metszését legjobb tél végén, a nagyobb fagyok elmúltával végezni. A datolya fái vagy bokai esetében különös metszései eljárása ugyan szükség nincsen, de évente egyszer érdemes ezt elvégezni. Ekkor azon részeket távolítsuk el, melyek egymást keresztezik, betegek, a nem megfelelő irányba állnak, vagyis ritkítást végezzünk. Ezzel a folyamattal ugyanis, a növény belső részei is több fényt kapnak, szellősebbek lesznek, így kondíciójuk és termőképességük is javulhat.
Hogyan zajlik a datolyaszilva szaporítása?
A datolyaszilvát faiskolai körülmények között szaporítja oltással vagy szemzéssel. Alanyként vagy a Diospyros lotus vagy a Diospyros virginiana fajt alkalmazzák. Magról történő szaporítása esetében általában egyedei nagyon lassú növekedésűek lesznek és kisebb méretű termést is fejlesztenek.
Milyen az állaga és íze a datolyaszilvának?
A magot érlelő típusok terméshúsa pirosló, paradicsomhoz hasonlóan sötét színű, puha állományú. A mag nélküliek aranysárga vagy narancssárga színezetűek, szilárd húsállományúak, édes ízű gyümölcsöket érlelnek. A legtöbb fajta csak teljesen érett állapotban fogyasztható, mert a keserűanyagok csak akkor bomlanak le olyan mértékben, hogy édes aromáját teljes mértékben kiélvezhessük. Íze egyesek szerint enyhén körte- és kajszibarackszerű, még mások szerint mézédes őszibarack és sárgadinnye keverékére hasonlító ízvilággal rendelkezik.
Hogyan fogyasszuk a datolyaszilvát? Mit készíthetünk belőle?
Az érett datolyaszilva húsát érdemes úgy fogyasztani, hogy azt félbevágjuk, majd húsát pedig kikanalazzuk. Amennyiben nem fogyasztjuk el, vagy dolgozzuk fel közvetlenül szüret után, rövid ideig, kb. két hétig hűvös pincében el is tárolhatjuk. Termését fel is dolgozhatjuk, abból lekvár, gyümölcspüré, befőtt és aszalvány is készítő későbbi fogyasztás céljából. A datolyaszilva magas cukortartalma (akár 20%) miatt magas tápértékkel rendelkezik és nagyon magas a rosttartalma is. Az ásványi anyagokon kívül továbbá sok A-provitamint és C-vitamint tartalmaz. Terméseinek fontos szerepe van a pajzsmirigybetegségek, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, a fogínysorvadás, a vérszegénység megelőzésében és annak kezelésében.
