Mára az is kiderült, hogy ezeknek a növényeknek a vitamintartalmuk gyakran magasabb, mint a „hagyományosan” termesztett gyümölcsöké, pl. a homoktövis rendkívül nagy mennyiségű C vitamint tartalmaz. De nem csak egészségügyi szempontból hasznosak, hiszen a hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő házi pálinkafőzés egyik alapanyagát a húsos som adhatja, amit egyébként, csak igen borsos áron lehetne beszerezni.
.jpg)
A Húsos som (Cornus mas) egész Európában őshonos 3-5 méter magasra megnövő, nagyon igénytelen cserje. Idővel nagy bokorrá vagy fává fejlődik. A természetben napos területeken ligeteket alkot, ahol laza lombozatát jól át tudja járni a nap. Apró sárga virágai, tavasszal, még a lomb kifejlődése előtt nyílik, így a zord tél után üdítő látványt nyújt kerti dísznövényként is. Kora tavasszal tömegesen nyíló sárga virágai, majd a vegetációs idő alatt tűzpiros termései mutatós dísze a magánkerteknek. Magas C-vitamin tartalma mellett elegendő cukrot is tartalmaz, azaz nem csak egészséges a termése, de a pálinkakedvelők köreiben is igazi kuriózumnak számít.
A Homoktövis (Hippophae) bogyó szintén a nagyon magas C-vitamin tartalmú termések közé tartozik..jpg)
Nagyon igénytelen cserje, szinte bármilyen talajon meg lehet nevelni, de a bőséges termés érdekében minél több napfényre van szüksége. A Homoktövis kétlaki növény, azaz porzós és termős virágú egyedeknek kell viszonylag közel lenni egymáshoz, ahhoz, hogy leszüretelhessük kemény munkánk gyümölcsét. Leggyakoribb porzós fajtánk a Hippophae r. pollmix, de atermő virágú fajtákból már nagyobb a választék, habár igazán jelentős különbség nincs a fajták között. A porzós és termős virágú növények között nincs, vagy csak nagyon kevés differencia van, tehát csak olyan helyről érdemes beszerezni, ahol biztosak lehetünk abban, hogy nő és hím ivarú egyedeket kapunk. pl.:Virág-Online
A Szelídgesztenye (Castanea sativa) termése ismert mindenki számára. Elég csak a gesztenyepürére 
gondolni (habár sok gyártó babbal egészíti ki, ezért érdemes megnézni az összetevőket a csomagoláson), vagy télen a mozgóárusoknál kapható sült gesztenyére, de a növényt már ritkábban látjuk díszkertekben. A rutinos kertészkedők számára a szelídgesztenye fa ismert növény, mégis kiszorult a mai kerttervezési trendekből. A szelídgesztenye egyivarú, egylaki növény, a hím és nővirágok egy fán belül, de külön-külön alakulnak ki. A szelídgesztenye nagyon szép formájú fa, de a virágzás idején a virágok, majd később a szőrös termések tovább díszítik a növényt.
A Fekete berkenye (Aronia melanocarpa) maximum 1,5 méter magasra 
megnövő, zömök bokorrá fejlődik. Jól tűri a szárazságot, de szereti a napos helyet. Az illatos, apró, fehér virágai nyáron nyílnak, és augusztusban érnek be a kis almaszerű, fekete, fanyar termései. Kiemelten magas az antocianin- és flavonoid-tartalma. Bogyótermésében a szervezetünkben található káros anyagok semlegesítésére szolgáló antioxidánsokból kiemelkedően nagy mennyiséget tartalmaz.
A Füge (Ficus carica) eredetileg a mediterráneumból származó növény, de mára szinte az egész világon elterjedt, ahol az éghajlat engedi, így hazánkban is. Eredeti élőhelyén magas fává fejlődik, de Magyarországon inkább csak bokorként láthatjuk. A kemény téli fagyok kárt tehetnek a Fügében, ezért a szép növény és bő termés érdekében védett helyre (pl. egy déli fekvésű fal, vagy zárt udvar) ültessük. A füge termését általában nyersen fogyasztjuk, de lekvárnak vagy akár pálinkának is elkészíthető.
