Kentiapálma országos házhozszállítással.
A kenciapálma a Howea nemzetség két fajának egyike, és a pálmafélék családjába (Arecaceae) tartozik. Lord Howe-szigetről származik, mely Ausztráliától keletre található. Különösen a századforduló környékén vált népszerű divatpálmává és a mai napig semmit sem veszített népszerűségéből. Nemcsak megjelenése különleges, hanem kiválóan tisztítja a szoba levegőjét is. Nem beszélve arról, hogy a kenciapálma megvásárlásával akár egy életre szóló növényük is lehet, hiszen e fajok nagyon sokáig élhetnek megfelelően ápolás mellett. Sok törődést azonban nem igényel, így kezdő szobanövénytartóknak is ideális választás lehet.
Megnézem a szobanövény kínálatot ►►►
Milyen típusú növény a kenciapálma? Milyen igényei vannak?
A kenciapálma természetes élőhelyén akár a 20 méteres magasságot is elérheti, lakásban nevelve azonban legfeljebb csak kb. három méteresre nő meg. Egyedeinek növekedési üteme ennek ellenére azonban meglehetősen lassúnak mondható. Hosszú, páratlanul szárnyasan összetett levelei intenzív fényes sötétzöldek, fiatalon világosabb zöldek. Kecsességét és légies megjelenését ívesen visszahajló szárnyasan szeldeltek levelei adják. Idővel vékony, sima törzset is nevel, mely idősebb korára sem vastagodik meg túlzott mértékben.
A kenciapálma legjobban a világos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát egész évben, de a közvetlen napfénynek kitett helyen való tartását kerülni szükséges. Az az ideális számára, ha naponta kevesebb, mint három órán keresztül éri közvetlen napfény, különben levelei kivilágosodása tapasztalható.
Az optimális helyen számára legalább 18-20°C-os hőmérsékletet kell biztosítani, mely hőmérséklet télen sem megy 15°C alá. A magas páratartalom egyaránt kedvelt környezeti tényezői közé tartozik. Ezek a növények a nyár folyamán a szabadban egyaránt jól érzik magukat, de itt is csak nap-, valamint széltől védett helyen. Talaj szempontjából a savanyú talaj az ideális, melynek magas a homoktartalma, így lehetőség szerint jó minőségű virágföldet vagy speciális pálmaföldet esetleg ezek keverékét használjuk fel ültetésére.
|
|
|
| Kentia 100 cm-től | Kentia kaspóval | Kentia 200 cm |
|
|
|
Hogyan zajlik a kenciapálma gondozása?
A kenciapálmák mérsékelt vízigényű dísznövények, ezért túlöntözésüket kerülni szükséges. Ezt a legkönnyebben úgy lehet elkerülni, hogy csak akkor öntözzük, ha talajának felső rétege már kissé kiszáradt. A téli időszakban nagyon ügyeljünk arra is, hogy minél alacsonyabb hőmérsékleten tartjuk, annál kevesebb vizet igényelnek. Az öntözésre a legalkalmasabb az esővíz vagy a mészmentes csapvíz.
Megnézem a teljes dísznövény kínálatot ►►►
A páratartalom biztosítása érdekében a levelek vízzel való permetezése, a fűtési időszakban pedig a radiátorokra helyezett vizes edényekkel is lehetséges. A párás környezet a növények nedves kavicságyat tartalmazó edényre való helyezésével is megoldható. Tavasztól nyárig hetente legalább egy alkalommal, az öntözéssel egy menetben tápoldatozásáról is gondoskodjunk, pálmafák számára ajánlatos készítményekkel. Arra ügyeljünk azonban, hogy ne tápoldatozzuk túlzottan, amennyiben egyik héten ezt elfelejtettük, nem szükséges egyszerre bepótolnunk az elmaradt adagot.
Normális jelenség, hogy idővel a pálmaleveleken fokozatosan vékony porréteg rakódik le. Ezáltal leveleinek letörlése vagy lemosása, időnkénti zuhanyoztatása kiváltképp jót tesz neki. A nyári időszakban, amikor enyhe és melegebb eső esik a szabadba is kitehető, esővel is lemosható. A kereskedelemben kapható levéltisztító szerek használata nem ajánlott, mert azok leveleinek károsodását okozhatják.
Hogyan néz ki a kenciapálma virága?
A kenciapálma egy leveleivel díszítő szobanövényünk. Szobai körülmények között, cserepes példányainak virágképződése csak nagyon ritka. A virágképződés egyébként is csak idősebb példányai esetében lehetséges, de a virágok megjelenésére júniustól augusztusig lehet számítani. Virágaik nem túlzottan feltűnőek, színük fehéres vagy világossárga, hosszú virágzati száron elhelyezkedve.
Természetes élőhelyükön ezekből később zöldszínű, mogyoró alakú bogyók képződnek, melyek összetömörödve lógnak egy hosszú szárhoz kapcsolódva. A bogyók több hónapon keresztül érnek csak meg, zöld színről sárgára, azután narancsvörösre, majd pedig sötét pirosas-feketére változnak.
Hogyan szaporítható a kenciapálma?
A kenciapálmát, a többi pálmafajhoz hasonlóan csak magokkal lehetséges szaporítani, mely egy nagyon hosszadalmas folyamat. A magvetés folyamatával több probléma is felmerül, mely miatt otthoni körülmények között csak nehezen kivitelezhető szaporítása. Az egyik az, hogy magok, még virágzás esetében is csak ritkán képződnek szobai körülmények között.
További gond, hogy ezek csak frissen tudnak csírázni, mert gyorsan elveszítik csírázóképességüket, minél idősebb, annál inkább csökken rügyezésük valószínűsége. Még két hónap gondos tárolás után is már csak 30–40%-uk csírázik ki. A magot éppen ezért még a növénytermesztők is általában eredeti termőhelyükről importálják. A magvakat megérkezésük után két napig 35°C-os vízben áztatják, majd ezután vetik őket tiszta tőzegbe vagy tőzeg és perlit 1:1 arányú keverékébe. A magvakat 1 cm tőzeggel takarják és nagyon magas hőmérsékleten, 26–28°C-on csíráztatják, ami 6–8 hetet vesz igénybe fajtól függően.
A keléshez szükséges magas hőmérsékleten való tartás csak nyári körülmények között lehetséges fűtés nélkül. Ennek a kiküszöbölése érdekében általában az a jellemző, hogy a dísznövénytermesztők is már a kész csíranövényeket vásárolják meg, melyeket a trópusi országokban Dél-Franciaországban, Olaszországban, ill. Spanyolországban állítanak elő, majd azokat nevelik tovább.
Mérgező-e kenciapálma?
A kenciapálma a nem mérgező növényfajok listáját bővíti, így egy ideális szobanövény mind kisgyermekes családok, mind pedig házi kedvencet, kutyát és macskát tartók számára egyaránt.
Milyen hosszú lehet egy kenciapálma élettartama?
Természetes környezetében ezek a növények nagyon hosszú életűek, akár 20-25 éves korukra érik csak el kb. a 12 méteres magasságot. Minél vastagabb a szára és magasabb, annál több magot érlelnek és annál idősebbek. A legkisebb példányai, melyek cserépben kaphatók, általában azok is már egy év körüliek, még kissé méretesebb egyedei akár már a hét éves kort is elérik. Élettartamáról tehát elmondható, hogy minél kedvezőbb körülmények között és kondícióban tartjuk, annál tovább lesznek otthonunk díszítő elemei.
Milyen betegségei lehetnek a kenciapálmának? Hogyan védekezzünk ezek ellen?
A kenciapálma szerencsére egy nem túlzottan kártevők és kórokozók által kedvelt növényfaj. Nagyon páraszegény körülmények között tartva azonban levelein megjelenhetnek a takácsatkák, melynek következtében a levelek színi oldalán azok szívásnyomai, még a fonáki részen finom pókhálószerű szövedéke vehető észre. A levegő párásításával, így a számukra nem kedvező környezettel egyedszámuk nagymértékben csökkenthető. Akárcsak a legtöbb levéldísznövény esetében, úgy a kenciapálmán is károsíthatnak az üvegházi molytetvek, valamint a pajzstetvek is. Ellenük a növények lemosásával, esetleg külön helyiségben - melyben a jól szellőzöttség biztosítható - permetezéssel is védekezhetünk.
A növény leveleinek száradása tehát kártevők jelenlétére is visszavezethető, de a nem megfelelő tartás jele is lehet. A túlöntözés első jelei közé tartozik leveleinek barnulása és lankadása, mivel gyökerei rothadásnak indulnak, majd a növény ennek következtében végül el is pusztulhat. Ez a folyamat megelőzhető, ha vízáteresztő rétegű földdel és rendszeres, de mérsékelt öntözéssel látjuk el növényeinket
