A szükséges sütiket használjuk, a weboldal biztonságos működésének érdekében. A weboldal forgalmának elemzésének köszönhetően folyamatosan fejleszthetjük funkcióit, teljesítményét és általános használhatóságát.

Sövényt de hogyan...?


A sövények a kertnek azon kellékei, amelyek nem elsősorban a növény díszítő értékével, hanem valaminek az eltakarásával, illetve elválasztásával járulnak hozzá a kert teljességéhez. Az alábbi néhány sorral pont ebből a másodlagos szerepből szeretném a sövényt kiemelni és a kert megbecsült részeként bemutatni és felhívni a figyelmet arra, hogy a praktikussága mellett lehet figyelemfelkeltő dísze is a kertnek.

 

 

Eredetileg a Tujáról és a Leylandii hamisciprusról nem akartam írni, hiszen ezt a két kézenfekvő sövénynövényt már mindenki ismeri, de ha már sövényről beszélünk, akkor ezek a növények megkerülhetetlenek. Számos fajtájukat használják sövénynövénynek és mindenki kiválaszthatja a neki legszimpatikusabbat. Ha valaki gyors eredményt szeretne látni, akkor kétségtelenül az egyetlen szóba jöhető faj a Leylandii ciprus, ami évente fél – egy métert is képes nőni. Nem árt azonban fejben tartani, hogy ha a leylandii sövényünk eléri a kívánt magasságot, akkor sok feladatunk lesz a sövénynyírással, amit lehet, hogy évente kétszer is meg kell ismételni. Ráadásul a kíván méret eléréséig (3-5 évig) sem ülhetünk karba tett kézzel, mert a dús, egybefüggő Leylandii sövény kialakításához folyamatos metszést igényel, már csemete korától kezdve. A másik alapvető sövénynövényünk a Thuja „Smaragd”. Ez sokkal kevesebb törődést igényel, viszont jóval lassabb növekedésű, mint a hamisciprus.

És most lássuk a fától az erdőt, felejtsük el egy pillanatra a tujákat, és nézzünk néhány egyéb alternatívát a sövények kialakítására.

Ha csak térelválasztó sövényt szeretnénk telepíteni és nem eltakarni a valamit, pl. egy terasz köré, alacsony növényeket, akkor szóba jöhet a buxus, kecskerágó, vagy a fagyal, amelyek kiválóan nyírhatók, így aki a szimmetrikus, egyenes formákat kedveli, az is könnyek kialakíthat egy zöld növényfalat már néhány év alatt. Szintén alacsony térelválasztónak alkalmas az utóbbi évek egyik legnépszerűbb növénye a Levendula (ez kevésbé nyírható, így csak egy egybefüggő, de virágzó sávot készíthetünk) vagy aRozmaring, ami jól tűri a metszést, ezért kedvünkre alakíthatjuk a formáját. Az alacsony, térelválasztó sövények tulajdonképpen bármilyen növényből készülhetnek, amik mutatósak nagy tömegben, választhatunk virágzó (Kékszakáll) vagy örökzöld (Tiszafa) növényeket, de akár ültethetünk különböző színű borbolyákat is vegyesen.

Magasabb sövényt, ami egy csúnyább házfalat, kerítést stb. takar, vagy csak egyszerűen a szomszédtól szeretnénk elválasztani a territóriumunkat, az előzőeknél magasabb növekedésű fajokat kell beszereznünk. Az utóbbi időben a Korallberkenye kezd egyre jobban elterjedni, köszönhetően a piros leveleinek és a nyáron nyíló apró, fehér virágainak. A Korallberkenye (Photinia) jól nyírható növény, így kedvünkre alakíthatjuk a magasságát és a formáját is. Ha abszolút átláthatatlan és átjárhatatlan sövényre vágyunk, akkor a Tűztövis a legjobb megoldás. Nyáron virágzik, ősszel színes, fürtökben csüngő bogyókat növeszt, ezért az örökzöldek egyhangúságával szemben egész évben változatos képet mutat. A Tűztövis valóban átjárhatatlan sövénnyé fejlődik, és ha a rendszeres alakítását egy-két évig elmulasztjuk, akkor később nagyon nehezen kezelhető, kusza dzsungel lesz belőle. Az én személyes kedvencem a Babérmeggy, ami minden szempontból megfelel a tökéletes sövény kritériumainak: örökzöld, azaz télen is funkcionál, fényes, bőrszerű levelei önmagukban is nagyon elegáns látvány, de a virágjai és a bogyótermései miatt mégis változatos képet mutat. A Babérmeggy  (Prunus laurocerasus) gyönyörű dús sövénnyé alakítható, de nyírás nélkül sem tűnik elhanyagoltnak.
Tartalomhoz tartozó címkék: hírek