Eladó Olajfa, házhozszállítással

Árak és teljes kínálat itt:
Megnézem a teljes kínálatot ►►► 

Az olajfa (Olea europaea) a béke, a bölcsesség, a termékenység, a jólét, a szerencse és a győzelem szimbóluma. Földünkön egyetlen gyümölcstermő fájáról sem született ennyi dicséret, festmény és ének, mint az olajfáról. Ez, a Földközi-tenger napsütését kedvelő fa, száraz és sziklás talajokon is megél, valamint túléli az aszályos körülményeket és az erős szelet is.

Olajfa 100cm

 

Mind a jólét, mind a nélkülözés idején elkísérte a föld lakóit, és rányomta bélyegét a mediterrán nép kulturális hagyományaira minden vonatkozásban. Az olajfa az olajfafélék családjába (Oleaceae) tartozik, jellegzetes keskeny levelei felül sötétzöldek, alul pedig ezüstszürke színűek. Virágai szőlőszerűek, sárgásfehérek májusban jelennek meg és finom illatot árasztanak. Az olajfa általában csak négy-hat éves korában virágzik, míg az első termések körülbelül a hetedik évtől jelennek meg. Termései oválisak és érésük során színét zöldről, barnásról feketére változtatják, melyek közepén pedig egy nagy mag található.

 

Honnan származik az olajfa?

Az olajfa eredete a mai napig nem teljes mértékben tisztázott, azonban nagy valószínűséggel már 20-40 millió évvel ezelőtt az oligocén korszakban fellelhető volt Olaszország és a Földközi-tenger keleti medencéjének területén. Kb. 100 000 évvel ezelőtt már Afrikában, Marokkó Atlanti-óceán partján is hasznosították.

 

Hogyan alakult a növény története az idők során?

Az olajbogyó termesztése először a mediterrán régiókban kezdődött és körülbelül 7000 éves múltra tekint vissza. Görögországban már a neolitikum óta gyűjtötték a vadon termő olajbogyót, de termesztése valószínűleg Krétán (Kr.e. 3000-1000) kezdődött el. Az ókori görögök az olajbogyó termesztését gyarmataikon is megkezdték, így Szicíliában, Dél-Franciaországban, Spanyolország nyugati partján és a Fekete-tenger partján egyaránt létesültek ültetvények. Szerették és istenítették az olajfát, valamint vallásos és szent jelleget tulajdonítottak eredetének. A hírnökök egy olajággal érkeztek a béke megkötésére, míg az olimpiai játékok győzteseinek egyetlen kitüntetése egy olajág koszorú volt.

A rómaiak felismerve az olívaolaj értékét, hozzájárultak az olajfa elterjedéséhez birodalmuk egész területén. A kereskedelem fokozatosan növekedett és a római hajók nagy mennyiségű olajat szállítottak olyan területekre, ahol nem termesztettek olajfát, vagy nem volt elegendő a termésmennyiség. A bizánci időkben a hagyományos olajbogyó-termesztő központok fennmaradtak, míg a keresztény kolostorok olajfaligetei adták a teljes termelés nagy részét. Ebben az időszakban a Bizánci Birodalom volt a világ legnagyobb olívaolaj-exportőre.

Az Oszmán Birodalom éveiben az olívaolaj-kereskedelem további felfutása következett be, ugyanis kiépült a tengeri szállítás, amely megkönnyítette az Égei-tengertől Nyugat-Európába vezető tengeri útvonalakon történő szállítást. Az oszmán megszállás korában az olajkereskedelem nemcsak a helyi gazdaságokat erősítette meg, hanem a szappantermelést is. A 18. században az olajexport így már  nemcsak ehető termékkel látta el az európai piacokat, hanem a szappangyártás alapanyagával is.

 

Hol terem az olajfa ma, hogyan hasznosítják? 

Az olajfát jelenleg a Földközi-tenger minden országában termesztik, valamint Ausztráliában, Új-Zélandon, Észak- és Dél-Amerikában és Dél-Afrikában egyaránt. Az olajfát, az Olea europaea-t olívaolajért, finom fájáért, leveléért, díszítő okokból és terméséért az olajbogyóért termesztik. Az összes betakarított olajbogyó körülbelül 90%-át olajjá alakítják, míg körülbelül 10%-át étkezési olajbogyóként használják fel.

Meddig él egy olajfa?

Az olajfa nagyon lassú növekedésű, de akár 20 méter magasra is megnőhet mediterrán őshazájában az évtizedek során, viszont a konténerben nevelt olajfa maximum a 1,5 métert éri el. Az olajfák a természetben nagyon sokáig élhetnek, egyes példányok akár 1000 évesek, vagy annál idősebbek is lehetnek. A fák sima, ezüstös-zöld kérge a kor előrehaladtával repedezett kéreggé változik, így minél idősebbek, annál nagyobb esztétikai vonzerővel rendelkeznek.

 

Melyek a legismertebb olajfa fajták?

Hihetetlenül hosszú kulturális múltja miatt ma már több ezer különböző típusú olajbogyó létezik világszerte. A legtöbb fajta Spanyolországból, Olaszországból, Görögországból és Észak-Afrikából származik. Megtermékenyítés szempontjából a fajták öntermékenyülők és önmeddők is lehetnek, ezért egyetlen példány ültetése esetében, amennyiben termést is szeretnénk ültetni, ajánlatos öntermékenyülő fajta választása.

Andor arra kérünk, hogy itt helyezz el saját termékeket, úgy, mint pl. ebben a cikkben: https://www.virag-online.hu/hirek_1/madarbarat-kert

Olea europaea ’Arbequina’

Az egyik legnépszerűbb olíva fajta a világon, mely kompakt növekedésű és közepesen fagyálló. Bőrszerű, keskeny, lándzsa alakú, szürkés-zöld levelei alul halványabbak. Nagy díszítőértékkel rendelkező fajta, hiszen még akkor is dekoratív, ha termések fáin nem is képződnek. Apró, öntermékeny, illatos, krémfehér virágai nyár elején nyílnak, ezt követi a zöld termésének érése, mely éretten sötétlilás-fekete. Bogyója kisméretű, olajtartalma viszonylag nagy, de étkezésre egyaránt hasznosítható.

 

Olea europaea ’Cipressino’

Feltörő ágrendszerű, függőleges növekedési erélyű öntermékeny fajta, mely emellett kiváló hidegtűréssel jellemezhető. Sűrű és színes lombozatának köszönhetően a legdíszítőbb olajbogyófajta, amely ennek köszönhetően számos ország parkjában és kertjében is elterjedt. 

Megnézem a kerti növények kínálatát ►►►

Olaszországban e fajtát évszázadok óta szélfogóként is alkalmazzák. Napos helyen tartva csodálatos dézsás növény is lehet. Nyár elején nyíló, apró, krémfehér virágai kellemes illatúak, termései bíborfeketére érnek.

 

Olea europaea ’Frantoio’

A ‘Frantoio’ közepes télállósággal rendelkező, Európában ez az egyik legtöbbet ültetett fajta. 6-8 méter magasra is megnövő, erőteljes növekedésű, impozáns, ezüstzöld színű levelekkel rendelkezik. Törzse sima, világosszürke, a fiatal ágai kopaszok, zöldek vagy ezüstös szürkék. Öntermékenyülő virágai illatosak, belőlük fekete termések fejlődnek, mely termések az olasz olívaolajok fő nyersanyagát adják.

 

Olea europaea ’Pendolino’

Közepesen fagyálló képességű, kompakt és lassú növekedésű fajta. Széleskörű termesztését bőtermő képességének és nagyméretű termésének köszönheti, valamint lehajló ágai miatt könnyű szüretelhetőségének is. Emellett kiváló beporzó tulajdonsággal is rendelkezik. Virágai nem kifejezetten feltűnőek, fehér színűek, koronája sűrű, levelekkel gazdagon borított.

 

Kiültethetjük-e az olajfát Magyarországon?

Az olajfákat olyan enyhe telű helyeken, ahol a hőmérséklet nem megy -5 Celsius-fok alá, ott  a kertbe is ki lehet ültetni. Magyarországon ezáltal főként dézsás növényként tartják, télen pedig arra alkalmas helyen teleltetik. A vegetációs időszakban a legjobban a  napos és meleg helyeket kedvelik, ezért déli fekvésű erkélyeken és teraszokon való tartásra egyaránt ajánlható. Mivel lassan növekednek és kevés helyet igényelnek az olajfa nagyon jól elfér a kisebb méretű erkélyeken is. A szabadban az olajfának ilyenkor is feltétlenül szüksége van egy szélvédett, napos helyre, ahol a gyökerek és a korona körül bőven van elegendő hely. 

Hogyan gondozzuk az olajfát?

Az olajfa egy igénytelen dézsás növényfajnak mondható. Stabil edénybe és jó minőségű virágföldbe ültessük. Az agyag vagy terrakotta edények kiválóak lehetnek, mivel azok elpárologtatják a felesleges nedvességet. Szárazságkedvelő növény lévén csak keveset öntözzük, mert az olajfák nagyon érzékenyek a túlvizesedése. Példányai a tápanyagszegény talajt részesítik előnyben, ezért elegendő, ha havonta egyszer vagy kétszer jó minőségű tápoldattal kezeljük őket. Lassú növekedésük miatt az olajfákat ritkán kell átültetni, de ha szükséges, erre a tavasz a legalkalmasabb időszak.

 

Miként zajlik az olajfa metszése?

Számunkra az olajfa elsősorban dísznövényként szolgál, ezért fontos, hogy megfelelő formára alakítsuk. Lassú növekedése miatt azonban túlzottan sűrűn nem szükséges megmetszeni, így általában csak könnyű karbantartó metszést kell végeznünk. Ennek optimális időszaka mindig késő tavasszal vagy nyár elején van. Erős metszés általában nem szükséges, elegendő csak a növény ágainak ritkítása, ami során a zsúfolt, keresztbe növő részeket, valamint beteg, sérült ágakat, hajtásokat távolítjuk el.

 

Hogyan kell az olajfát teleltetni?

Amilyen jól bírják az olajfák a szélsőséges hőséget, legalább annyira érzékenyek az erős fagyra, hiszen a zord tél még az öreg fákat is teljesen elpusztíthatja. A konténeres olajfákat ezért ősszel világos, 5-8 fokos hűvös helyre kell vinni, ahol az éjszakai hőmérséklet 5 fok körüli. Ez lehet egy folyosó, de egy jól szigetelt üvegház vagy egy fűtetlen télikert is. Télen az olajfát éppen annyira öntözzük, hogy a talaja ne száradjon ki, majd áprilistól/májustól ismét kitehetők a cserepes növények a szabadba.

 

Van-e jellemző betegsége és kártevője az olajfának? Hogyan védekezzünk ellene?

Az olajfán szerencsére csak ritkán jelennek meg betegségek és kártevők. Tavasszal a fiatal hajtásokon a levéltetvek szívogathatnak, esetlegesen még pajzstetű általi károsításra lehet számítanunk. E kártevők ellen akár a növény lemosásával, súlyosabb esetben akár permetezéssel egyaránt védekezhetünk.