A szükséges sütiket használjuk, a weboldal biztonságos működésének érdekében. A weboldal forgalmának elemzésének köszönhetően folyamatosan fejleszthetjük funkcióit, teljesítményét és általános használhatóságát.

Növények akik túlélték a dínókat

Habár a dinoszauruszok már régen kihaltak, de néhány hírmondó azért fennmaradt és itt élnek közöttünk ma is.
Nem egy újonnan felfedezett ősállat utolsó példányairól van szó, hanem olyan növényekről, amelyek a pályafutásukat a dínók megjelenésekor vagy még azt megelőzően kezdték.

 A legöregebb és egyben a legkezdetlegesebb még ma is élő növények a zsurlók, amik a karbon korban alakultak ki, azaz jóval a dinoszauruszok megjelenése előtt, de a nyitvatermők megjelenésével elvesztették vezető szerepüket.

Az egyik legismertebb „ősnövény” a Cikász  (Cycas revoluta) pálma, ami közkedvelt szobanövény. A növény középső gumójából, ami később a szárat alkotja hosszú, erős, sötétzöld levelei sugárirányba szétnyílnak. Különleges megjelenése mellett érdekes abba is belegondolni, hogy ezek a növények a perm földtörténeti időszakban jelentek meg, azaz 200-250 millió évvel ezelőtt. A cycasok nemcsak hogy egy levegőt szívtak a dinoszauruszokkal, de átvészeltek a földtörténet során bekövetkezett két olyan katasztrófaeseményt is  amelyek kipusztították az élővilág nagy részét, beleértve a dínókat is.
                A páfrányok is olyan növények, amikre illik  tisztettel tekintenünk, mert kialakulásuk és uralkodó szerepük a karbon időszakra tehető (kb. 350 millió évvel ezelőtt), azaz a napjainkban kibányászott és a hőerőművekben elégetett feketekőszén nagy része a karbon kori páfrányok elhalt részeiből alakult ki.  

              Mindenki jól ismeri a Szobafenyőt (Araucaria Heterophylla), de azt már kevesebben tudják, hogy ez a növény is az ősidőkből származik. Kialakulásuk a triász időszakra tehető és 200-60 millió éve uralták a földet. Háttérbe szorulásuk a zárvatermők megjelenésével kezdődött, amikor a zárt magházú növények benépesítették a földet és máig a legelterjedtebb növénytörzs maradt a földön.
                Gingko biloba, azaz a Páfrányfenyő már a nevében is mutatja - páfrány és fenyő - , hogy semmi sincs a mai növényvilágban, ami hasonlítana hozzá. A gingkophyta törzs egyetlen ma is fennmaradt faja, a mai páfrányfenyőkre legjobban hasonlító faj kialakulása mintegy 270 millió éve kezdődött. Azon kívül, hogy az egyik legősibb növény és törzsének egyetlen képviselője, közismert gyógyhatása miatt is sokan kedvelik. A leveleiből készített főzetet használják a depresszió, feledékenység vagy az Alzheimer-kór kezelésére is. A Páfrányfenyő nem csak nagyon régen alakult ki, de az élettartama is figyelemreméltó.  Az egyik leghosszabb életű fa, a ma élő legidősebb példányok 1000 évnél is öregebbek.


                                                          
                                                        

Tartalomhoz tartozó címkék: hírek