A szükséges sütiket használjuk, a weboldal biztonságos működésének érdekében. A weboldal forgalmának elemzésének köszönhetően folyamatosan fejleszthetjük funkcióit, teljesítményét és általános használhatóságát.

Mediterrán növények a kertben


A Magyarországon egyre szélesedő növénykínálatból egyre nehezebb eldönteni, hogy mit kell a lakásban tartani és mit lehet a kertben, dézsában, vagy akár kiültetve is nevelni. Tovább nehezíti a dolgunkat az is, hogy szóbeszédek keringenek egy-egy növényről, amik azt bizonygatják, hogy ez vagy az a mediterrán növény áttelel a kertjeinkben is.
Először is mik azok a mediterrán növények? Elsősorban a mediterránomból, azaz a Földközi-tenger környékéről származó növényeket soroljuk ide. A mediterrán szó egy éghajlat típust jelöl, ami pl a Földközi-tengeren, de a bolygó más területein is kialakult. Fontos megjegyezni, hogy a köznyelvben ide sorolt növények egy része nem a Földközi-tengerről származik, de az ottani klimatikus viszonyok teljesen megfelelnek a számukra.

 

A fentiekből az máris kiderült, hogy a hazánkban uralkodó kontinentális éghajlat nem alkalmas a mediterrán növények tartására.
Szerencsére azért vannak kivételek, amelyeket kisebb-nagyobb előrelátó gondoskodással, nyugodt szívvel tarthatóak a kertjeikben.
A kertészeti árudákban és az internetes áruházak oldalain olyan, egyébként nálunk nem honos növényeket, amik különösebb gondoskodás nélkül is megállják a helyüket. Az örökzöld, nagyvirágú Magnólia télen-nyáron megtartja a nagy, fényes leveleit, ami önmagában is szép látványt nyújt, de a tavasztól őszig elhúzódó virágzási időszakban igazán szemet gyönyörködtető. A Füge vagy a Selyemakác ma már nem is számít ritka látványnak a Magyar kertekben. Néhány kimondottan fagyzugos, szeles területtől eltekintve szinte mindenhol átvészelik a teleinket és évről-évre szépen fejlődnek. Habár a hajtások végei hajlamosak visszafagyni kissé, de általában ezeket a megpróbáltatásokat hamar kinövik és virággal/terméssel örvendeztetnek meg bennünket.
A termő Kivi, a Kínai kenderpálma vagy a Datolyaszilva nagy, ízletes, narancssárga terméseivel ritkábban találkozunk, pedig ezekkel a növényekkel nem csak a szomszédjaink irigylő tekintetét nyerjük el, de a Kivi és a Datolyaszilva esetében a bőséges terméssel gazdagíthatjuk gyümölcstermő növényeink változatosságát is.

A következőkben jöjjön néhány olyan növény, amelyek már felvettnek kérdéseket a téli tartásukkal kapcsolatban.
A Gránátalmával biztosan sokan próbálkoztak az olvasóink közül is és a nagyon eltérő eredmények születhettek. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy ha a kertünk szeles, fagyos nyílt terület vagy egyszerűen csak nagyon árnyékos, akkor ezek a tényezők elegendők lehetnek ahhoz, hogy a közepesen érzékeny fajok tartása lehetetlenné váljon. Az ilyen területeken a növények ültetésénél ezt a tényezőt nem szabat szem elől veszítenünk és ajánlatosabb őshonos vagy a hideget jobban tűrő növényeket telepítenünk. Leszámítva a halmozottan hátrányos fekvésű területeket, a legtöbb helyen sikerrel tarthatjuk az érzékenyebb fajokat is. A weboldalunkban már második éve áruljuk a Galléros jázmin fagytűrő változatát a Gardenia Klim’s Hardy-t. Két évvel ez előtt, amikor elkezdtük árulni, még nem nagyon találtunk rá megbízható forrást, hogy bebizonyosodjon a valódi fagytűrő képessége, ezért tavaly kiültettem egyet a saját kertembe. Örömmel jelenthetem, hogy kibírta a telet (semmilyen takarást nem kapott), de a hajtás végei visszafagytak, ezért tavasszal el kellett telnie egy kis időnek, míg teljesen helyreállt és elkezdte hozni a fehér, jázminillatú virágait. Nagy öröm volt ez számomra, de azt biztosan megtudtam, hogy a téli védelem még szebb növényt eredményezhet.
A télálló Kaméliával és a Fürtös Hangával is hasonlóan jártam el, azaz saját tapasztalatból mondhatom, hogy megfelelő takarás mellet kint lehet tartani a kertben, sőt pont az elmúlt hetekben kezdett virágba borulni, ami nagyon üdítő látvány az őszies kertben. Ezt mindenkinek jó szívvel ajánlom, mert az őszi kert úgysem bővelkedik túlságosan a virágzó növényekben.
A télálló Banán, a Nyugati Szamócafa, a Selyemmirtusz és a fen telítettek is mind átteleltethető növények csak megfelelő védelmet kell biztosítanunk számukra a téli hónapokban.
A fagyérzékeny növények sikeres átteleltetésének több összetevője is van, amelyek a gyakorlott kertészek számára nem is újdonságok, de azért nézzük át a lehetőségeket. Ahogy azt már egy korábbi cikkünkben is leírtuk, az első lépés a jó hely kiválasztása. Nem csak az első lépés, de a legfontosabb is. Itt azt kell szem előtt tartanunk, hogy minden Celsius fokot és minden napsugarat meg kell fognunk a növényünknek. Ez egy kicsit pontosabban azt jelenti, hogy olyan helyet keressünk, amit minél hosszabb ideig süt a nap, azaz déli, dél-nyugati fekvésű legyen. A másik fontos szempont, hogy ne fújjon át a növényen a szél, mert lehet akármilyen napos helyen, az összegyűjtött kis meleget azonnal elviszi az első fuvallat. Ha a terepviszonyok engedik, akkor a legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha a ház déli falához tudjuk ültetni az effajta érzékeny növényeket, így a ház fala megvédi a csípős északi széltől és az összes napsugarat magába tudja szívni a növény, a talaj és a mögötte lévő fal is.
A fagyvédelem második lépése, ha az első nem, vagy csak részben kivitelezhető, hogy valamilyen jól szigetelő, de légáteresztő anyaggal (nylon kizárva!!!) betakarjuk a növényt a téli hónapokra. Erre bármilyen természetes anyag megfelelő lehet, pl. szalma, széna, gyékénykerítés de a kőzetgyapot is tökéletes választás lehet.

Tartalomhoz tartozó címkék: hírek