Hírek

Claude Monet az impresszionizmus „feltalálója”. Művészete egyik alapját képezte a természetben való munka, így meg tudta figyelni a fények és árnyékok változását és a korábbi statikus festészettel ellentétben képei híven tükrözik a természet vibrálását.

A Földközi-tenger környékéről származó, elsősorban dísznövényként használt örökzöld bokor vagy kisebb fa, mely az évszázadok során elterjedt Indiától az amerikai kontinensig, szinte az egész világon. A világ azon területein, ahol az éghajlat engedi, azaz télen sem hűl a hőmérséklet  0 °C alá, ott a szabadba kiültetve, kerti növényként alkalmazzák, hűvösebb éghajlaton kedvelt dézsás növény.

Körülbelül tíz évvel ezelőtt vásároltam a kertembe egy Magnolia grandiflorát, azaz Nagyvirágú Magnóliát. Először ezt a növényt egy olaszországi utam során láttam, ahol 15-20 méteres példányokkal találkoztam és teljesen magával ragadott a nagy fényes, sötétzöld levelek közt világító fehér és vajsárga, hatalmas méretű, illatos virágok látványa.

A sövények a kertnek azon kellékei, amelyek nem elsősorban a növény díszítő értékével, hanem valaminek az eltakarásával, illetve elválasztásával járulnak hozzá a kert teljességéhez. Az alábbi néhány sorral pont ebből a másodlagos szerepből szeretném a sövényt kiemelni és a kert megbecsült részeként bemutatni és felhívni a figyelmet arra, hogy a praktikussága mellett lehet figyelemfelkeltő dísze is a kertnek.

Egy kert kialakításánál valakinél egyértelmű, hogy csak dísznövényeket fog telepíteni, vagy mások csak gyümölcsöskertet szeretnének. A díszkert és a gyümölcsöskert között persze van átmenet, ahol jól megférnek egymás mellett a legnépszerűbb gyümölcsfák és a dísznövények is. Az elmúlt néhány évben azonban olyan növények is otthonra leltek a kertekben, amelyek korábban indokolatlanul feledésbe merültek, mint a Homoktövis vagy a Fekete berkenye.

Külföldi nyaralásiank során gyakran találkozunk pálmafélékkel, ezért nem csoda, hogy ezt a szép emlékeket idéző növény néhány tagját szívesen tartjuk az otthonunkban is. A pálmák szinte az egész világon jelen vannak, a trópusi, szubtrópusi esőerdőkben és a mediterrán térségben egyaránt, ebből adódóan olyan sok fajról van szó (közel 3000), hogy a pálmákról nem is lehet általános, összefoglaló jellemzést adni.

Habár a kerti vagy, más néven nagylevelű hortenzia (Hydrangea macrophylla) nem őshonos Magyarországon, mégis az egyik legkedveltebb kerti, virágos növényünk. Népszerűségét nem csak a feltűnően nagy virágzatának és széles színválasztékának köszönheti, hanem árnyéktűrő képességének is. így olyan helyen is tartható, ahol csak kevés virágzó növény érzi jól magát.

Bougainvillea – ez a Brazíliában őshonos virágzó kúszónövény a nevét a felfedezőjéről kapta 1768-ban a francia tengerészről, Louis-Antoine Bougainville-ről.
Elegendő napsütés mellett egész nyáron dömpingszerűen hozza virágait, ezért gyorsan elterjedt dísznövénnyé vált az egész világon. Ma már a földközi-tengeri térség jellegzetes növénye. Nagyszámú, de viszonylag jelentéktelen virágait a virágok körül beszínesedő fellevelek díszítik, így megfelelő körülmények között a növény zöld részeit szinte teljesen eltakarják az élénk lila fellevelek. 

A tölcsérjázmin, botanikai nevén Dipladenia egy Dél-Amerikából származó kúszónövény.
Mandevilla vagy Dipladenia néven szokták emlegetni, de a két különböző elnevezés valójában más növényekre utal. E két növénynek olyan sok közös vonásuk van, hogy a megkülönböztetésükhöz igazán szakavatott szem szükséges.
A Mandevilla Amerika déli részeiről származik, a virágai valamivel nagyobbak és a levelei kevésbé fényesek, mint a Dipladéniának.